A kétnyelvű agy 3. rész

A Houston Egyetem Bilingual brain: Kétnyelvű agy című kurzusának összefoglalását szeretném most veletek megosztani. Az előző kettő részt is elolvashatjátok:

>>> A kétnyelvű agy 1. rész

>>> A kétnyelvű agy 2. rész

Az utolsó részben szeretném nektek bemutatni röviden az ismert kódváltás/kódkeverés kérdését, illetve a memóriarendszereket. Valamint néhány kutatást Magyarországról, amelyeket Dr. Navracsics Judit végzett kétnyelvűeken.

Kép-szó (Nyelvek és jelentésük)

A gyerek mentális lexikona kezdetben kevert, egységes, nem tudja megkülönböztetni az egyes nyelvekhez tartozó szavakat, ezért alakul ki a kódváltás/keverés jelensége. A kódváltás a kommunikáció során fellépő hiányt tölti ki, a kódkeverés pedig magasabb nyelvi szintet feltételez. Például egy német- olasz kétnyelvű kislány esetében az, hogy a gyermek mikor melyik szót használja, függ attól hogy milyen környezetben, melyik nyelven sajátítottal el az adott tárgyra vonatkozó szót. Pl a szemüveges olasz apa igazi szemüvege occhiali, de a német anya által rajzolt szemüveg Brillen. Vagyis az igazi szemüveget olaszul, ha képen látja, akkor németül nevezi meg.
A gyermek a nyelvelsajátítás során egy egységes rendszerbe juttatja a nyelvi információkat, emiatt alakulhat ki kódkeverés /kódváltás. Ez az egységes rendszer a 3. év végére válik nyelvenként külön.
Egy másik nézet szerint minden nyelvnek kialakul egy külön központja, és a gyermek külön tudja választani a nyelveket egymástól.

Beszédfeldolgozás és a memóriarendszerek

Deklaratív memória: érintett a tanulásban, a reprezentációban, a tények és események ismeretében, a lexikai és grammatikai tudás használatában. (szavak megtanulása, használta)
Procedurális (implicit) memória: készség, szokás rendszere; az új motoros és kognitív készségek és szokások tanulását, a régiek vezérlését biztosítja. (nyelvtan tanulása és használata)

Az életkor előrehaladtával a procedurális memória gyengül, míg a deklaratív memória erősödik. Ezért a korai és késői kétnyelvűek különböznek egymástól.
A korai életkorban kétnyelvűvé válók a procedurális memóriát használják, a késői kétnyelvűek pedig a deklaratív memóriát hívják segítségül a nyelvtani funkciók elsajátításához.

Összefoglalva:

A jelenlegi adatok alapján az első és második nyelv agyi tárolását illetően ellentmondásosak az eredmények, illetve az életkor és a nyelvelsajátítási mód szerepének is kétséges a jelenléte.
A legújabb képalkotó eljárások azonban rávilágítanak, hogy a nyelvhasználat során általában azonos agyi területek aktiválódnak. Vannak azonban eltérések is, ezért feltételezhető, hogy a tárolást több tényező is befolyásolja:

•  a nyelvelsajátítás módja
• – a másodiknyelv-elsajátítás kezdetének ideje
•  számolni kell az egyéni különbségekkel is

A legfontosabb következtetés:

Az életkor hat a nyelvi megfogalmazásra! A nyelvtanításban tehát ezt figyelembe kellene venni, ezért más módszerekkel kell a gyermekkorú és felnőtt korú nyelvtanulók mentális lexikonát építeni, vagyis máshogyan kell nyelvet átadni gyermeknek és felnőttnek. Gyermekkorban természetes módon kell megközelíteni a nyelvátadás kérdését, játékosan, ahogyan az anyanyelvét is tanulja a gyermek! 

Végezetül néhány kutatási eredmény Magyarországról:

Dr. Navracsics Judit a Pannon Egyetem Alkalmazott Nyelvészet Kutatóműhelyének vezetője, illetve az intézmény Alkalmazott Nyelvtudományi Intézetének igazgatója, a kétnyelvűség problematikájának kiváló ismerője, számos kétnyelvűségi kutatást végzett, aminek olyan személyek az alanyai, akiknek a magyar az egyik nyelve.

• Színmegnevezés: A vizsgálat célja az volt, hogy kiderüljön: az emberi észlelés irányítja-e a nyelvi kifejezésmódot, vagy a nyelvi lehetőségek befolyásolják az észlelést.
  Azoknál a színárnyalatoknál, ahol közel voltak a szín fokális érétkéhez, inkább alapszín megnevezéseket használtak. Ahol a fokális értéktől távolabbi színárnyalatok jelentek meg, ugynazokat a nyelvi eszközöket használták, pl a világos-sötét kifejezéssel. Különbség ott volt, ahol a kultúra hatását is érzékelni lehetett a nyelvi kifejezésmódban. Pl. levélzöld (szlovák), zuzmózöld (vietnami), kannazöld (angol), mezőzöld (orosz). A fogalmi szint azonos, de a nyelvi megfogalmazásra hatással van a kultúra.
• Képmegnevezéses teszt: A cél az volt, hogy kiderüljön független-e a jelentés a felszíni formától.
  Az eredmények alapján elmondható, hogy a képek által ábrázolt valóságot a személyek egyformán észlelték, közös a fogalmi rendszerük, csak az életkor és az élettapasztalat tesz különbséget a képek megnevezése között.
  Befolyásoló tényező, hogy pl. magyarul hangzott el az utasítás, ezért többnyire magyarul válaszoltak. A második nyelvi aktivációt attól is függ, hogy az egyén milyen gyakran használja a második nyelvet (csak otthon, munkahelyen stb.). A gyermekek pedig inkább konkrét kifejezéseket használnak, a felnőtteknél már megjelennek az asszociációs kifejezések is.

További érdekes kutatási eredményeket olvashatsz Navracsics Judit: Szóaktiváció két nyelven c. könyvében.

A Youtube csatornán érdekes videókat is nézhetsz az agyról és a nyelvek kapcsolatáról.

>>> Angol Kalauz Youtube csatorna

Forrás:

www.coursera.org – Arturo Hernandez: Bilingual brain course

Navracsics Judit: Szóaktiváció két nyelven (Gondolat Kiadó, Bp, 2011.)

A kép forrása: www.freedigitalphotos.net (Somkiat Fakmee)