A kétnyelvű agy 3. rész

A Houston Egyetem Bilingual brain: Kétnyelvű agy című kurzusának összefoglalását szeretném most veletek megosztani. Az előző kettő részt is elolvashatjátok:

>>> A kétnyelvű agy 1. rész

>>> A kétnyelvű agy 2. rész

Az utolsó részben szeretném nektek bemutatni röviden az ismert kódváltás/kódkeverés kérdését, illetve a memóriarendszereket. Valamint néhány kutatást Magyarországról, amelyeket Dr. Navracsics Judit végzett kétnyelvűeken.

Kép-szó (Nyelvek és jelentésük)

A gyerek mentális lexikona kezdetben kevert, egységes, nem tudja megkülönböztetni az egyes nyelvekhez tartozó szavakat, ezért alakul ki a kódváltás/keverés jelensége. A kódváltás a kommunikáció során fellépő hiányt tölti ki, a kódkeverés pedig magasabb nyelvi szintet feltételez. Például egy német- olasz kétnyelvű kislány esetében az, hogy a gyermek mikor melyik szót használja, függ attól hogy milyen környezetben, melyik nyelven sajátítottal el az adott tárgyra vonatkozó szót. Pl a szemüveges olasz apa igazi szemüvege occhiali, de a német anya által rajzolt szemüveg Brillen. Vagyis az igazi szemüveget olaszul, ha képen látja, akkor németül nevezi meg.
A gyermek a nyelvelsajátítás során egy egységes rendszerbe juttatja a nyelvi információkat, emiatt alakulhat ki kódkeverés /kódváltás. Ez az egységes rendszer a 3. év végére válik nyelvenként külön.
Egy másik nézet szerint minden nyelvnek kialakul egy külön központja, és a gyermek külön tudja választani a nyelveket egymástól.

Beszédfeldolgozás és a memóriarendszerek

Deklaratív memória: érintett a tanulásban, a reprezentációban, a tények és események ismeretében, a lexikai és grammatikai tudás használatában. (szavak megtanulása, használta)
Procedurális (implicit) memória: készség, szokás rendszere; az új motoros és kognitív készségek és szokások tanulását, a régiek vezérlését biztosítja. (nyelvtan tanulása és használata)

Az életkor előrehaladtával a procedurális memória gyengül, míg a deklaratív memória erősödik. Ezért a korai és késői kétnyelvűek különböznek egymástól.
A korai életkorban kétnyelvűvé válók a procedurális memóriát használják, a késői kétnyelvűek pedig a deklaratív memóriát hívják segítségül a nyelvtani funkciók elsajátításához.

Összefoglalva:

A jelenlegi adatok alapján az első és második nyelv agyi tárolását illetően ellentmondásosak az eredmények, illetve az életkor és a nyelvelsajátítási mód szerepének is kétséges a jelenléte.
A legújabb képalkotó eljárások azonban rávilágítanak, hogy a nyelvhasználat során általában azonos agyi területek aktiválódnak. Vannak azonban eltérések is, ezért feltételezhető, hogy a tárolást több tényező is befolyásolja:

  •  a nyelvelsajátítás módja
  • – a másodiknyelv-elsajátítás kezdetének ideje
  •  számolni kell az egyéni különbségekkel is

A legfontosabb következtetés:

Az életkor hat a nyelvi megfogalmazásra! A nyelvtanításban tehát ezt figyelembe kellene venni, ezért más módszerekkel kell a gyermekkorú és felnőtt korú nyelvtanulók mentális lexikonát építeni, vagyis máshogyan kell nyelvet átadni gyermeknek és felnőttnek. Gyermekkorban természetes módon kell megközelíteni a nyelvátadás kérdését, játékosan, ahogyan az anyanyelvét is tanulja a gyermek! 

Végezetül néhány kutatási eredmény Magyarországról:

Dr. Navracsics Judit a Pannon Egyetem Alkalmazott Nyelvészet Kutatóműhelyének vezetője, illetve az intézmény Alkalmazott Nyelvtudományi Intézetének igazgatója, a kétnyelvűség problematikájának kiváló ismerője, számos kétnyelvűségi kutatást végzett, aminek olyan személyek az alanyai, akiknek a magyar az egyik nyelve.

  • Színmegnevezés: A vizsgálat célja az volt, hogy kiderüljön: az emberi észlelés irányítja-e a nyelvi kifejezésmódot, vagy a nyelvi lehetőségek befolyásolják az észlelést.
    Azoknál a színárnyalatoknál, ahol közel voltak a szín fokális érétkéhez, inkább alapszín megnevezéseket használtak. Ahol a fokális értéktől távolabbi színárnyalatok jelentek meg, ugynazokat a nyelvi eszközöket használták, pl a világos-sötét kifejezéssel. Különbség ott volt, ahol a kultúra hatását is érzékelni lehetett a nyelvi kifejezésmódban. Pl. levélzöld (szlovák), zuzmózöld (vietnami), kannazöld (angol), mezőzöld (orosz). A fogalmi szint azonos, de a nyelvi megfogalmazásra hatással van a kultúra.
  • Képmegnevezéses teszt: A cél az volt, hogy kiderüljön független-e a jelentés a felszíni formától.
    Az eredmények alapján elmondható, hogy a képek által ábrázolt valóságot a személyek egyformán észlelték, közös a fogalmi rendszerük, csak az életkor és az élettapasztalat tesz különbséget a képek megnevezése között.
    Befolyásoló tényező, hogy pl. magyarul hangzott el az utasítás, ezért többnyire magyarul válaszoltak. A második nyelvi aktivációt attól is függ, hogy az egyén milyen gyakran használja a második nyelvet (csak otthon, munkahelyen stb.). A gyermekek pedig inkább konkrét kifejezéseket használnak, a felnőtteknél már megjelennek az asszociációs kifejezések is.

További érdekes kutatási eredményeket olvashatsz Navracsics Judit: Szóaktiváció két nyelven c. könyvében.

A Youtube csatornán érdekes videókat is nézhetsz az agyról és a nyelvek kapcsolatáról.

>>> Angol Kalauz Youtube csatorna

Forrás:

www.coursera.org – Arturo Hernandez: Bilingual brain course

Navracsics Judit: Szóaktiváció két nyelven (Gondolat Kiadó, Bp, 2011.)

A kép forrása: www.freedigitalphotos.net (Somkiat Fakmee)

Fürész-Mayernik Melinda

Fürész-Mayernik Melinda

Angol Kalauz program alapítója

Az Angol Kalauz – Kisgyermekkori angol nyelvi nevelési program alapítója, a módszertan kidolgozója és az angolkalauz.hu cikkeinek és oktatóanyagainak szerzője Fürész-Mayernik Melinda. Két kisgyermekét neveli magyarul és angolul, a játékos angol nyelvi fejlesztéshez nyújt segédanyagokat kisgyermekes szülőknek és pedagógusoknak. 2008 óta foglalkozik gyerekekkel (matemaitka-angol szakos tanító), szakértői cikkeit megtalálod szülőknek és pedagógusoknak szánt online és print magazinokban, találkozhattál a nevével rádióban és televízióban is. Programját az ország több óvodájában alkalmazzák, foglalkozásvezetői erősítik a csapatot, melynek küldetése, hogy a gyerekek megtapasztalhassák a játszva angolozás élményét, hogy később szívesen és gátlások nélkül beszéljenek angolul. Módszertani-gyakorlati könyveit az ország több óvó- és tanítóképzőjén ajánlott kiadványként tartják számon.

Keresd a játékos angolozáshoz, kétnyelvű neveléshez kapcsolódó napi tippeket a Facebook oldalon is:

www.facebook.com/angolkalauz

Mondókázz gyermekeddel angolul!


Az Angol kalauz a mondókák világába című könyv segít! Több, mint 300 angol nyelvű mondóka és gyermekdal az eljátszásukhoz szükséges magyar nyelvű gyakorlati  tanácsokkal! A British Council Családi angol programja és Vida Ágnes (Kismamablog) ajánlásával!

Exkluzív támogatás: Hogy soha ne érezd magad egyedül a kétnyelvű nevelésben, játékos angolozásban!


AZ ANGOL KALAUZ KLUBTAGSÁG ABBAN SEGÍT, HOGY GYERMEKE(I)D JÁTSZI KÖNNYEDSÉGGEL MÉGIS HATÉKONYAN, AZONNAL HASZNÁLHATÓ ÉS KIPRÓBÁLT SEGÉDANYAGOKKAL NEVELHESD KÉTNYELVŰEN!

Angolozik a család – Kétnyelvű nevelés a gyakorlatban


Szülői kézikönyv a kétnyelvű nevelés, játékos angol nyelvi fejlesztés gyakorlati megvalósításához Magyarországon

Legyen az otthoni angolozás, kétnyelvű nevelés élmény, közös családi program, mellyel hatalmas lehetőséget adsz gyermekednek, hogy az angol nyelvet szívesen és jól beszélje!

Call Now Button

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Ez a weboldal sütiket (cookie) használ a lehető legjobb felhasználói élmény érdekében. A weboldal további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk. További információ az adatkezelésről: https://angolkalauz.hu/adatvedelmi-tajekoztato/

Bezárás