A kétnyelvű agy 2. rész

A kétnyelvű agy 1. részében beszéltem nektek az agy felépítéséről, már ami a beszédet illeti, illetve arról, hogy afáziás betegeken végzett vizsgálatokkal megállapították, hogy a kétnyelvűek agya egységesen tárolja a nyelveket. A kétnyelvű agy 2. részében igyekszem bemutatni, hogy mi történik az agyban a nyelvelsajátítás során, mi az a kritikus periódus elve, illetve kitérek az életkor szerepére is a nyelvelsajátítás kapcsán.

>>>> A kétnyelvű egy 1. részét ide kattintva elolvasni! 

Mi történik nyelvelsajátításkor az agyban?

A nyelvelsajátításban igen fontos életszakasz a 2-4 éves kor, ez az úgynevezett kritikus periódus, ami azt jelenti, hogy ebben az életkorban kell bizonyos eseményeknek megtörténni a sikeres nyelvelsajátítás érdekében. Az agyféltekék rugalmasságának fejlődése ekkor a leggyorsabb, majd lelassul és a pubertás kor végére lezárul. Penfield és Roberts(1959) kanadai orvosok agyi károsodásokat vizsgáltak és megállapították, hogy a pubertás kezdetére a nyelvfeldolgozásért és beszédfunkcióért felelős domináns agyi területek (főként a bal félteke) képlékenysége, rugalmassága elnyeri végleges állapotát, befejeződik az agyféltekék funkcionális szakosodásának, specializációjának nevezett folyamat (lateralizáció). A gyermekorra jellemző, lényegesen nagyobb neurofiziológiai alkalmazkodóképesség befolyásolja a hatékonyabb tanulást! (Ezért tudnak olyan könnyedén nyelvet tanulni a kicsik.) A gyermeknél az agyféltekék olyannyira rugalmasak, hogy könnyen átveszik egy sérült agyi funkció szerepét is. A másik feltétel, hogy elegendő inger érje a gyermeket ahhoz, hogy ezek a funkciók kialakuljanak. Ezek szerint, ha a gyermek nem jut nyelvi ingerhez, akkor később egyáltalán nem tud megtanulni egyetlen nyelvet sem.

Bár a kritikus periódus létezésében nem minden kutató hisz, a hipotézist több vadon felnövő gyermek története is igazolja. (Johnson és Newport 1989-es kutatása alapján nem létezik kritikus periódus a második nyelv elsajátítását illetően.)
A leghíresebb farkasgyerek Victor, (von Aveyron – Franciaországban találtak rá). Egy lelkes tudós próbálta tanítani szavakra és az illemszabályokra, de néhány szó megtanulásán kívül nem sokra ment vele, egyáltalán nem érdekelték az emberek.

Még több érdekes történetet olvashatsz farkasgyerekekről itt:

>>> Nyelv és Tudomány: Állatok nevelte gyerekek – vadon felnőni

A környezeti ingereknek négyéves kor előtt van a legnagyobb hatásuk az agy fejlődésére, ekkor alakul ki a szavak tanulásának képessége, akár több nyelven is.

Kutatók agyi felvételeket készítettek kisgyerekekek velőshüvelyének alakulásáról (mielin), ami a születés pillanatától fejlődik az agyban, viszont megállapították, hogy négyéves korra állandóvá válik a szerkezete, vagyis ezeknek a korai éveknek meghatározó szerepük van, hiszen az agy ebben az időszakban fejlődik a leghatékonyabban, majd lelassul.

Az elveszett első nyelv

Érdekes kutatási eredmény, hogy az „elveszettnek hitt nyelvek” az agyban megmaradnak. Ez azt jelenti, hogy egy gyermekkorban hallott nyelvet az agy a tudatalattiban eltárolja, ha később nem hallja a nyelvet, akkor is megmarad az agyban, így később könnyebben tanulja újra.  Három csoportban készült vizsgálat: Kínában született, de kicsi korban francia szülőkhöz örökbe adott fiatalok, francia-kínai kétnyelvű és teljesen egynyelvű franciául beszélő fiatalokat vizsgáltak. (Az utóbbi csoport sosem hallott kínait.) Lejátszottak nekik kínai szövegeket, és megfigyelték, hogy az örökbefogadott és a kétnyelvű fiataloknál ugyanazok az agyi részek aktiválódtak, vagyis a francia nyelven nevelkedett gyerekek is emlékeztek a kínai nyelvre.

Az alábbi linken képeket is találtok a vizsgálat eredményeiről:

>>> Medicalxpress: Brain response to a „lost” first language

Az életkor szerepe

Tévedés, hogy a kétnyelvűség gyerekkorban alakul ki, létezik késői kétnyelvűség is, tehát felnőtt korban is kétnyelvűvé válhat valaki. Bármilyen életkorban elsajátítható egy másik nyelv, ha nem kényszerből történik, van a nyelvtanulónak belső motivációja. Egyes kutatók szerint az életkor akkor fontos, ha természetes körülmények között történik a nyelvelsajátítás. Ha iskolai keretek között történik, akkor az életkor csak befolyásoló tényező. Az iskolai nyelvtanulásban általában sikeresebbek azok a gyerekek, akik korán kezdtek ismerkedni a második nyelvvel. Ha gyermekkorban elkezdik, majd abbahagyják a nyelvtanulást, később felnőttként sokkal könnyebben tanulnak nyelvet (akár ugyanazt, vagy másikat is). A korai kezdéssel az akcentus is megelőzhető, bár ez egyénfüggő. Szókincset tekintve viszont nincs életkori határ, nincs bizonyíték arra nézve, hogy egy bizonyos kor után lehetetlen volna egy másik nyelv szókincsét megtanulni.

Az Angol Kalauz Youtube csatornáján érdekes videókat találsz az agyról és a nyelvekről:

>>> Angol Kalauz Youtube csatorna

A kétnyelvű agy sorozat utolsó részét itt találod:

>>> A kétnyelvű agy 3. rész

Forrás:

www.coursera.org – Arturo Hernandez: Bilingual brain course

Navracsics Judit: Szóaktiváció két nyelven (Gondolat Kiadó, Bp, 2011.)

A kép forrása: www.freedigitalphotos.net (Somkiat Fakmee)