Interjú Vida Ágnes babapszichológussal – A korai nyelvoktatás és beszédfejlődés kapcsolatáról és személyes tapasztalatokról

A korai nyelvoktatás illetve a kétnyelvűség témája hazánkban még mindig gyerekcipőben jár és rendszeresen megosztja a szülők nézeteit. Teljesen elfogadott a kétnyelvűség azon formája, amikor a család külföldön él vagy az egyik szülő nem magyar anyanyelvű.  Ám amikor valaki Magyarországon magyar anyanyelvű szülőként szeretne egy tanult nyelvet átadni gyermekének mindig akadnak olyanok, akik megpróbálják lebeszélni, eltántorítani a jó szándékú szülőket valamilyen mendemondával, mondván, hogy káros, nem fog a gyerek magyarul sem beszélni, miért vesszük el a gyerekkorát és hasonló megalapozatlan kijelentések.

Szeretném, ha nem néznének azért a szülőkre UFO-ként a szomszédok, mert esetleg a magyar mondókák és mesék mellett az idegen nyelvűeket is beengedik az életükbe, illetve angol/német… nyelvű foglalkozásokra viszik gyermekeiket.  Rengeteg szülő gondolja úgy, hogy fontos a mai világban minél előbb játékosan bevezetni a gyermekük életébe az idegen nyelvet, hogy később az iskolában könnyebben tanulja azt, de a sok tévhit miatt még mindig hezitálnak és nem mernek belevágni.

A korai nyelvoktatás és a beszédfejlődés kapcsolatáról kérdeztem Vida Ági babapszichológust, a Kismamablog alapítóját, aki két saját gyermeke mellett még nagyon sok kismamának, anyukának segít az anyaság útvesztőiben eligazodni.

Fogadjátok szeretettel a vele készült interjút!

• Mesélnél nekünk a beszédfejlődés folyamatáról? Mikor és milyen lépcsőfokokon keresztül tanul meg beszélni a gyermek?

A babák az első szavaikat nagyjából 10-14 hónapos között valamikor mondják ki. Innentől mondhatjuk azt, hogy a baba már “beszél”. Sokan mégis azt gondolják, hogy a gyermekük még nem beszél, mert még nem mond mondatokat, nem mondja utánuk a mondókát, csak néhány szót használ, azokat is inkább csak babanyelven mondja, ezek egyike sem elvárás azonban 3 éves kor előtt. A beszédfejlődés folyamata a gügyögéssel kezdődik 3-6 hónapos kor között. Változó, melyik baba mikor kezdi el ezt, de általánosságban elmondható, hogy fél éves korra már próbálgatja a hangját a baba és ezek a hangok a hónapok előrehaladtával egyre inkább értelmes szavakhoz kezdenek hasonlítani. Ezzel párhuzamosan egyre ügyesebben érteti meg a baba magát kézzel-lábbal és hangokkal is: rámutat a tárgyakra, különféle hangokkal jelzi, ha tetszik neki valami, ha valamit akar, ha valami nem tetszik neki.

Ezt követi a babanyelv-korszak, 1-3 éves kor között, amikor már mond érthető szavakat is a kicsi, de mellette a saját nyelvét is használja, saját szavakat alkot (pl. víz=veve, kutya=vava stb.)

Később ehhez egyre több szó csatlakozik, egyre tisztább kiejtéssel, míg végül teljesen elmarad a babanyelv és egyre hosszabb mondatokban beszél a kicsi.

• Mitől függ, hogy milyen tempóban sajátítja el az anyanyelvét? Milyen befolyásoló tényezők hatnak rá?

Részben hatnak az öröklött tényezők: ha a szülők bármelyike nagyon korán vagy későn kezdett beszélni, ez a gyermeküknél is megjelenhet.

Hatással van a beszéd megkezdésére a születési sorrend is. Az első gyermek általában később kezd el beszélni, hiszen a szülei teljes figyelme rá irányul és félszavakból is megértik egymást. A hamar született második gyermek azonban hamarabb fog beszélni, mert rá kevesebb figyelem jut, minél hatékonyabban kell megértetnie magát.

A baba neme is számít: a lányok általában hamarabb kezdenek el beszélni, mint a fiúk.

A környezet is hatással van a beszédfejlődésre és ez nem csak a tudatosan, fejlesztő jelleggel végzett tevékenységekre vonatkozik. Fontos, hogy sokat beszéljük a babával születésétől fogva, hogy mondókázzunk vele, énekeljük neki, olvassunk mesét, azonban legalább ilyen fontos a szociális környezet is. Azok a gyerekek, akiknek több testvére van otthon, vagy családtagokkal lakik együtt, vagy akik bölcsibe járnak, hamarabb beszélnek, mert sokkal több inger éri őket és többféle emberrel kell megértetniük magukat.

• Milyen összefüggések vannak az anyanyelv és a második nyelv megtanulása között?

Kétnyelvű családokban a babák általában később kezdenek el beszélni. Előfordulhat, hogy az egyik nyelvet sokkal többet használják egy darabig, a másikat pedig egyáltalán nem és az is lehet, hogy tetszés szerint azt a nyelvet használják, amelyiken egyszerűbb megfogalmazni a mondanivalójukat. Ha a két szülő nem egy nyelvet beszél, a kicsi gyorsan megtanulja, kivel melyik nyelvet kell használni. A felnőttek számára nehézkesnek tűnhet váltani a kétféle nyelv között, a gyerekek számára azonban természetes, ezt jól bizonyítják azok a kutatások, amiket olyan afrikai országokban végeztek, ahol több törzsi nyelvet is használnak a családokban: a gyerekek természetesként veszik a több nyelv használatát.

• Milyen hatással lehet az idegen nyelv tanulása kisgyermekkorban az anyanyelvre?

Ha mindkét nyelvet hallja, használja a gyermek, ha az anyanyelvén is olvasunk neki mesét, beszélgetünk vele, gondoskodunk róla, hogy gazdag szókincset alakítson ki, nem okoz gondot az idegennyelv tanulás.

• Hogyan, milyen módszerekkel, játékokkal fejleszthetjük a gyermek anyanyelvi és idegen nyelvi fejlődését?

A mese, a mondókázás, a dalocskák, óvodáskorban a nyelvi játékok mind alkalmasak erre. Ezek mellett hasznos lehet a bábozás, a szerepjátékok, amikben sokféle nyelvi eszközt használunk, például boltost játszunk, vendégséget, óvodát stb. Kisebbeknél (már 1 éves kor alatt elkezdhető) a hangutánzós játékok (amikor állatok hangját utánozzuk) is fejlesztik a beszédtanuláshoz szükséges készségeket.

• Milyen hatással van az anya-gyermek kapcsolatra a mondókázás, éneklés (legyen az anyanyelvi vagy idegen nyelvi)?

Minden ilyen foglalkozás, közös játék jó hatással van az anya-gyermek kapcsolatra, hiszen ilyenkor csak ketten vagyunk, egymásra figyelünk. Sokat lehet tanulni a kicsi reakcióiból, abból, mik a kedvenc dalocskái, mondókái. A közös játék segít jobban egymásra hangolódni, megérteni egymást és magunkat is.

• Mikor kell aggódni, szakemberhez fordulni és segítséget kérni?

Mindenképpen forduljunk orvoshoz, ha a korábban (fél éves kora előtt) gügyögő baba már egyáltalán nem használja a hangját, vagy csak visítozik – ez hallásproblémára utalhat.
Problémát jelezhet, ha az 1 éves kor feletti gyermek egyáltalán nem használ szavakat, hangokat, inkább csak mutogat, a kezünket a kért tárgy fölé viszi.

Fél éves kor alatt gyanús lehet, ha a baba hirtelen zajokra nem reagál, ezt követően pedig, ha nem fordul oda, amikor a nevén szólítják.

Érdemes segítséget kérni akkor is, ha a kicsi szókincse már jó ideje nem bővül, csak a már megtanult szavakat használja folyamatosan és ez az állapot hónapok óta tart.

• Van saját személyes tapasztalatod? Hallgattatok/Hallgattok-e idegen nyelvű dalokat, meséket a fiúkkal? Miért?

Úgy gondolom, ma már alapvető, hogy a gyerekek találkozzanak az idegen nyelvekkel, tanuljanak nyelveket, ezért kis koruktól kezdve néztünk angol nyelvű meséket, tanultunk mondókákat, dalocskákat. Elsősorban azokat a témákat, amik érdekelték őket, mert az a tapasztalatom, hogy azt tanulják szívesebben a gyerekek, amik érdeklik őket.

• Jártatok/Jártok-e valamilyen idegen nyelvű foglalkozásra? Van-e a fiúk óvodájában, iskolájában idegen nyelvű foglalkozás és részt vesznek-e? Milyen a kapcsolatuk az idegen nyelvvel?

Egy darabig jártunk ovis angolra, de a nagyobbik fiam nem igazán szerette, gyorsan megtanulta az anyagot és utána unatkozott, ezért nála inkább az egyéni, a saját tempójára szabott oktatás válik be. Úgy látom, a legtöbbet abból tanulnak, ha valami érdekli őket és annak kell utánanézniük, illetve, ha valós szituációkban kell használniuk a nyelvet. Ma már az internet rengeteg lehetőséget ad arra, hogy gyakoroljanak.

• Milyen élményeid vannak a saját nyelvtanulásoddal kapcsolatban, milyen nyelveken beszélsz, hogyan emlékszel vissza ezekre?

Mivel sváb származású a családom kis koromtól kezdve tanítgatott az apukám és a sváb nagymamám németül. De nem ez segített a legtöbbet, hanem az, amikor nyaraláskor találkoztam németül beszélő gyerekekkel és kénytelen voltam használni is a nyelvet. Később az iskolában tanultam oroszul is, ami nagyon érdekelt, de itt is az adta az igazi motivációt, amikor Moszkvában orosz gyerekekkel kellett megértetnem magam. Akkor voltam 11 éves és nagyon büszke voltam magamra, hogy sikerült beszélgetnem velük. A középiskolában németet és latint tanultam, csak később fogtam bele az angoltanulásba. A legnagyobb élményt a “Tanuljunk dán- és holland szakszövegolvasást!” című kísérleti kurzus jelentette az egyetemen, amit azoknak szerveztek, akik korábban soha nem beszéltek egyik nyelven sem. Fél év alatt mindkét nyelven tudtam olvasni és innentől kezdve bármilyen nyelvnek szívesen vágok neki.

• Ajánlanád-e mint szülő, mint babapszichológus a játékos idegen nyelvi fejlesztést? Ha igen, akkor mikor és milyen formában (otthon szülővel, csoportosan)?

Is-is. Kisebb korban a gyermeknek elsősorban a szülővel töltött idő az, ami számít, a szülőnek viszont motivációt ad a csoport. Gyakran tapasztalom, hogy az anyukák félszegek ebben a kérdésben, nem mernek otthon gyakorolni, nehogy valamit rosszul csináljanak, ebben sokat segít a csoportos foglalkozás. A nagyobbaknak is fontos, hogy azt lássák, a nyelvtanulás nem csak kötelező macera, hanem az élet része, a szüleik életének is.

• Milyen tanácsot adnál azoknak a szülőknek, akiket „megköveznek” azért, mert a magyar mellett egy másik nyelvvel is megismertetik gyermeküket? Hogyan lépjenek túl a rosszindulatú megjegyzéseken?

Ne foglalkozzanak vele! A mai világban a gyerekeknek sokoldalú tudásra van szükségük, amibe beletartozik a nyelvek ismerete is, de emellett fontos, hogy nyitottak legyenek, kíváncsiak a világra és ez akkor is meghozza majd a nyelvtanulás iránti vágyat, ha óvodás korban még nem tudnak tökéletesen csevegni az adott nyelven. Minden, amit értük teszünk, jót tesz nekik, minden idő, amit együtt töltünk, jót tesz a kapcsolatunknak. Élvezzük! – ez a legfontosabb tanácsom.

Nagyon szépen köszönöm, hogy időt szántál rám és az Angol Kalauz olvasóira a kérdések megválaszolásával! További sok sikert kívánunk a munkádhoz és várjuk a gyakorlatias, lelki feltöltődést is segítő bejegyzéseidet!

Ha esetleg valakinek újdonság lenne, Vida Ági oldalát itt találjátok sok-sok hasznos gyereknevelést segítő tippjeivel és tréningjeivel:

Honlap: www.kismamablog.hu

Facebook oldal: www.facebook.com/kismamablog

Kövesd az Angol Kalauz Facebook oldalát, ahol heti tervekkel, szólistákkal, mondókákkal, gyakorlati tanácsokkal segítem az otthoni angolozást!

>> www.facebook.com/angolkalauz

Szeretettel kívánok vidám angolozást!

Fürész-Mayernik Melinda

Angol Kalauz program alapítója

(Fotó: Vida Ágnes saját fényképe)