Mai posztunk témája az Asperger szindróma.
Először tisztázzuk, mit is takar ez az elnevezés. Az Asperger szindrómát nemrég besorolták az autizmus spektrumzavar ernyője alá. Az autizmusról sokan hallottunk már sokmindent, legtöbbünknek szinte azonnal Dustin Hoffmann ugrik be Az esőember című filmből. Valóban, ilyen ember is él a spektrumon, olyan is, aki teljesen megközelíthetetlen a külvilág számára, és olyan is, akiről soha nem gondolnánk, hogy autizmussal él.
Abban az esetben beszélünk Aspergerről, ha a beszédfejlődés időben megindul. Az autizmus egyik legfőbb jellegzetessége, hogy az érintett későn, vagy egyáltalán nem kezd beszélni. Ebben a tekintetben tehát különbözik az Asperger és a hagyományos értelemben vett autizmus. További különbség, hogy az Aspergeresek intellektusa minden esetben ép, intelligencia hányadosuk az átlagos, illetve átlag feletti övezetbe esik. Az autizmus azonban társulhat enyhe, vagy súlyosabb értelmi fogyatékossággal is.
Mi az tehát, ami közös, ami miatt az Aspergert is az autizmus spektrumzavarhoz sorolják? Minden Aspergeresről elmondható, hogy kisebb-nagyobb mértékben jellemző a rugalmatlan viselkedés és a szociális készségek érintettsége, nehéz számukra megfelelően kapcsolódni az emberekhez, bár az esetek döntő többségében vágynának a társaságra. Nehezen értelmezik a társas helyzeteket, de a képi beszéd, átvitt értelemben használt szófordulatok sem az ő világuk, többnyire szó szerint értelmezik ugyanis az elhangzottakat. Ők a “bogarasok”, különcök, fura figurák a közösségben, akik kicsit nehezen találják a helyüket társaik között.
Nos, van tehát egy okos, értelmes, kedves gyerkőcünk a csoportban, aki Asperger szindrómás és időnként furcsán nyilvánul meg, furcsán viselkedik. Hogyan segíthetünk neki az óráinkon?
- Kérdezzük meg a gyermek szüleit: mi az, ami zavarja a gyereket, van-e olyasmi, amit nem, vagy nem jól tolerál, hogyan lehet megnyugtatni.
- Ha tehetjük, konzultáljunk a gyógypedagógussal, aki a gyermek specifikus fejlesztését végzi, ő szintén rengeteg hasznos információval, ötlettel szolgálhat.
- Az autizmus nem tabu: nyugodtan beszéljük meg a csoporttal, miért viselkedhet az érintett gyerek furán. A gyerekek alapvetően elfogadóak, érdemes erre építeni.
- Beszéljük meg az érintett gyerekkel, mi zavarja, milyen körülmények között érzi komfortosan magát.
- Az autizmusban érintett gyerekek számára sokszor zavaró a túl sok inger, a túl zajos környezet, ezért jó, ha kisebb létszámú csoportba kerülhetnek, illetve ha van lehetőségük elvonulni, még ha számára ez azt jelenti is, hogy elbújik az asztal alá.
- Általában szeretik a szabályokat. Legyen ő a segítőnk, aki emlékezteti kis társait a csoport szabályaira.
- Strukturáljuk számukra a teret és az időt: tudja, mikor, hol, mit kell csinálnia. Ezt képekkel, rajzokkal is segíthetjük.
- A foglalkozások során építsünk kiváló vizuális memóriájukra: a képkártyák náluk különösen hatékonyan alkalmazhatók. Fontos azonban, hogy kártyáink egyértelműek legyenek. Ha például az alma szót szeretnénk megtanítani, csak almát ábrázoljon a kártya, ne legyen más a háttérben.
- Idősebb gyerekek esetében a nyelvtani szerkezeteket is vizualizálhatjuk.
- Válasszunk olyan hanganyagot, amelyben kevés a háttérzaj.
- Különösen fontos: ne csapongjunk, legyen követhető, kiszámítható a foglalkozás menete. Fontos a következetesség, bizonyos fokig az állandóság.
- Ne akarjunk túl sokféle tevékenységet felvonultatni a foglalkozáson, a túl sok inger egyik gyereknek sem jó.
- A feladatok, utasítások legyenek konkrétak, egyértelműek. Az autista gyerekek sokszor szó szerint értelmezik az elhangzottakat, a szójátékok, átvitt értelemben használt kifejezések összezavarhatják őket.
- Az autista gyerekekre jellemző az azonnali, vagy akár a megkésett echolália. Ez azt jelenti, hogy a gyermek a lehető legpontosabban megismétli, vagy ismételgeti azt a szövegrészletet, amely megragadta figyelmét. Ebből idegen nyelv esetén akár előnyt is kovácsolhatunk, hiszen pontosan úgy, olyan kiejtéssel, hanglejtéssel adja vissza a szavakat, kifejezéseket, ahogy hallotta.
Miért alkalmazható az Angol Kalauz módszertan Aspergeres, vagy magasan funkcionáló autista gyerekek esetében kifejezetten jól?
- A nyelvi fejlesztés komplex fejlesztés része, melynek során a gyermek személyiségét, képességeit, egyéni szükségleteit maximálisan figyelembe vesszük.
- A csoportok létszáma limitált, legfeljebb 8-10 gyermek vesz részt a foglalkozásokon.
- A foglalkozásoknak meghatározott menete van, vannak elemek, amelyek minden alkalommal részei a foglalkozásoknak, ez az állandóság nagyban növelheti az autista gyerekek biztonságérzetét.
- A gyerekekkel mondókák, dalok által ismertetjük meg az angol nyelvet. A mondókázás és a zene teret nyit az autista kisgyerek számára, hogy kapcsolódjon társaihoz, olyan közösségi élményben lehet része, amelyben felszabadultan vehet részt.
- Sok ismétlés segíti a dalok, mondókák minél jobb rögzülését.
- A mondókákat, dalokat, valamint a gyerekekhez intézett kommunikációnkat gyakran kísérjük mozgással, erőteljesebb mimikával, gesztusokkal, így segítve a megértést. Az autista gyerekek ebből szintén sokat profitálhatnak, hiszen számukra nehéz az egyszerű szociális helyzetek értelmezése is, tanulniuk kell mindazt, ami számunkra természetes.
- A foglalkozásokon sokszor használunk bábokat. Állandó vendégünk Ruby, az angol nyelvű barát. A bábok bevetése segíthet a visszahúzódó, kevésbé kommunikatív gyerekeknek, hogy megnyíljanak, feloldódjanak.
- A foglalkozások során gyakran használunk vizuális segédanyagokat, képkártyákat, bábokat, műanyag játékokat, plüssöket. Mivel az autista gyerekek vizuális memóriája általában jó, ezt előnyként remekül kiaknázhatjuk.
Összegezve: egy Aspergeres kisgyerek valóban igényelhet némi többletfigyelmet a foglalkozásokon, illetve az ezekre való felkészülés során, ez a többletmunka az esetek döntő többségében megtérül, igazán szép eredményeket érhetünk el velük.
Vinczéné Derdák Krisztina
Angol Kalauz foglalkozásvezető, FORCE alapítótag, angol-német nyelvtanár
E-mail: derdak.krisztina@gmail.com
Facebook csoport:
https://www.facebook.com/groups/653899715664169/?ref=share
