Az Angol Kalauz foglalkozásokon rendszeresen használunk különböző bábokat. A foglalkozások állandó résztvevője Ruby, az angolul beszélő barát. A bábozásnak számos pozitív hozadékát élvezhetjük foglalkozásaink során. Bár nem terápiás céllal alkalmazzuk a bábokat, rendkívül inspirálónak találtam azon olvasmányaimat, melyek a bábjáték terápiában való alkalmazását mutatják be. Posztomban ezúttal a terápiás bábjátékot, valamint annak egy lehetséges alkalmazási területét, az autizmussal élő szociális készségeinek fejlesztését mutatom be.

Önmagamba zárva – az autizmus spektrumzavar

Az autizmussal élők két nagy területen küzdenek nehézségekkel: a kommunikáció, illetve a társas kapcsolatok megértése kapcsán tapasztalhatunk zavarokat, illetve jellegzetes az úgynevezett rugalmatlan viselkedésszervezés. Részletesebben ezúttal a kommunikáció és a társas kapcsolatok zavarára térek ki.

Ami a kommunikációt illeti, előfordulhat, hogy a beszédfejlődés megkésett, az érintettek egy része egyáltalán nem beszél, esetleg funkció nélkül echolál. Az érintetteknek lehetnek beszédértési problémái, nehezükre eshet fenntartani a kölcsönös kommunikációt, mely egyoldalúvá válik. Gyakran előfordul, hogy csak meghatározott témákról szeretnek beszélni kimerítő részletességgel, anélkül, hogy észrevennék, untatják környezetüket. Nehezen érthetik meg az elvont fogalmakat, problémáik akadhatnak a különböző szójátékok, szóviccek értelmezésével, gyakran szó szerint értelmezik az elhangzottakat. Nehezükre eshet értelmezni a szarkazmust, vagy az iróniát. Nemcsak a verbális kommunikáció terén ütközhetnek azonban nehézségekbe, számukra a különböző arckifejezések, mimika, gesztusok is nehezen értelmezhetőek. Éppen ezért fontos, hogy egyszerűen, világosan, tömören fejezzük ki magunkat irányukban. Segíthetünk nekik továbbá úgy is, ha több időt hagyunk számukra az elhangzottak megértésére. 

A tünetek a társas kapcsolatok terén is változatosak. Előfordul, hogy a gyermek nehezen illeszkedik be a kortárscsoportba, nehezen ismeri fel és fogadja el az íratlan, közösségi szabályokat, esetleg nem képes élményei, érzései megosztására és mások érzelmeit sem képes felismerni. Bár a köztudatban az a kép él az autizmussal élő személyekről, hogy nem keresik mások társaságát, többnyire szeretnének ők is kapcsolódni társaikhoz, de nem képesek adekvát módon a kapcsolatfelvételre. Akadnak, akik sokat kezdeményeznek, de szociálisan nem elfogadható módon. Az autizmussal élőknek mind a kommunikáció, mind pedig a társas érintkezés kapcsán tanulniuk kell mindazt, ami a normál fejlődésmenetű társaik esetében természetes, ösztönös.

Hogyan segíthetünk a bábozással?

A gyermek nyelve, sőt egész élete a játék. A gyermek játékát megfigyelve következtethetünk értelmi fejlettségére, és a játék nyelvén felszínre tudja hozni, mit érez, mi bántja. Játékában a vágyait és emlékeit épp úgy fel tudja eleveníteni, mint a tudatos és tudattalan problémáit, félelmeit, feldolgozatlan élményeit. 

A bábjátékot terápiás céllal először Madelaine Rambolt vezette be. 1935-ben, egy New York-i kórházban, ahol neurotikus és rosszul adaptálódó gyermekeket kezeltek, megállapították, hogy már annak is terápiás hatása van, ha a kis páciensek csak nézik a bábelőadást.

A bábok, kellékek, maszkok mind a belső világ szimbólumai, a kiterjesztett én részei, fontos információhordozók. A terápiás bábjáték esetében a gyermek a darab egyedüli rendezője, a terapeuta a háttérből segíti, kíséri a folyamatot. A gyermek bátran kísérletezhet, kipróbálhatja, hogy a különböző viselkedésformái, reakciói milyen hatást váltanak ki egy-egy élethelyzetben. Autizmussal élő gyermekek esetében például rávilágíthat a bábjáték arra, hogy érzi magát a gyermek az óvodában vagy az iskolában, vagy mekkora terhelésnek van kitéve. A módszer segítségével a gyermek színpadra állíthatja a szociális nehézségeit, félelmeit, szorongásait, vagy akár az önszabályozás kapcsán felmerülő nehézségeit is. 

Az autizmussal élő gyermekek esetében különösen fontos és hasznos, hogy bábozás közben, számára biztonságos keretek között dolgozhatja fel a mindennapokban szerzett tapasztalatait, kipróbálhatja, milyen úton-módon közelíthet más emberekhez, hogyan alakítsa a többiekkel való kommunikációját, milyen módon küzdhet meg félelmeivel, hogyan alakíthatja a különböző élethelyzeteket, amelyekben részt vesz. A gyermek a terápiás bábjáték segítségével megoldást találhat olyan mindennapi élethelyzetekre, amelyek számára nehezen érthetőek. 

A bábjáték hatásosságát növeli, hogy képszerű. Ez egyrészt megfelel a gyermekek vizuális beállítottságának, másrészt az autizmussal élők esetében a téri-vizuális intelligencia többnyire fejlett, könnyebben értelmeznek olyan információkat, amelyeket képek formájában közvetítünk számukra. Szintén fontos tényező, hogy a bábjáték dramatikus. Az autizmussal élő gyermekek számára különösen nehéz az elvont, absztrakt gondolkodás, de még a felnőttekre is a vizuális, dramatikus előadás hat a legerőteljesebben, mivel egy fejlődéstanilag ősibb jelzőrendszerre támaszkodik. Polcz Alaine szavait idézve: ”A bábjáték biztosítja az érzelmek kivetítését, lereagálását. Egy jó bábdarabon keresztül elfojtásokat, vágyakat, indulatokat lehet kiélni; erősnek, hatalmasnak, csodálatosnak, hősnek lehet lenni; büntetni és jutalmazni lehet. S mindezt úgy, hogy a valóságban nincsenek következményei. A negatív indulatok levezetése után pozitív indítékot és probléma-megoldási lehetőséget nyújthatunk a gyermeknek a bábjátékon keresztül.”

A terápiás bábjáték tehát egyrészt segít az autizmussal élő gyermeknek, hogy belső világát szavak nélkül is megmutathassa, másrészt pedig biztosítja számára a tudatos szociális tanulás lehetőségét, ezáltal elősegítvén a társadalomba való beilleszkedését. 

Források

A szociális megértés és viselkedés fejlődésének elősegítése. URL: https://aosz.hu/esoember/a-szocialis-megertes-es-viselkedes-fejlodesenek-elosegitese-2/ Utoljára letöltve: 2022.08.26.

Das Therapeutische Figurenspiel. URL: https://www.dgtp.de/Therapeutisches-Figurenspiel Utoljára letöltve: 2022.08.26.

Polcz Alaine, A bábjáték, mint diagnosztikai és terápiás eszköz. URL: https://sites.google.com/site/polczalainedr/jatek-es-pszichologia Utoljára letöltve: 2022.08.26.

 

Vinczéné Derdák Krisztina

Angol Kalauz foglalkozásvezető, FORCE alapítótag, angol-német nyelvtanár 

E-mail: derdak.krisztina@gmail.com

Facebook csoport:   

https://www.facebook.com/groups/653899715664169/?ref=share

 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Ez a weboldal sütiket (cookie) használ a lehető legjobb felhasználói élmény érdekében. A weboldal további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk. További információ az adatkezelésről: https://angolkalauz.hu/adatvedelmi-tajekoztato/

Bezárás