Miért szeretnéd, hogy gyermeked kétnyelvű legyen? Miért fontos gyermeked számára a kétnyelvűség?

Miért kellenek pontos célok? Egyrészt sokkal tisztábban fogod látni a folyamatot, másrészt, ha megfogalmazod a terveidet, ez fenntartja a motivációdat, mert mindig vissza tudsz ide kanyarodni, amikor akadályokba ütközöl. Ha nem tudod, hogy miért szeretnéd gyermeked kétnyelvűen nevelni azt sem fogod tudni, hogy hogyan vágj bele és mit csinálj. A család egyéni hátterétől függően több célod is lehet. Nem mindegy, hogy két magyar anyanyelvű szülő szeretné Magyarországon egy másik (tanult) nyelvet megismertetni gyermekével vagy külföldön élő, esetleg más anyanyelvű szülők nevelik gyermeküket két- vagy akár több nyelven.
Milyen céljaid lehetnek a nyelvátadással?
– Azt szeretnéd, ha gyermeked megismerné, megszeretné a nyelvet, így számára a kisebb „dózisú” nyelvi környezet is elegendő lehet.
– A családod miatt szeretnéd, ha elsajátítaná a nyelvet, például tudjon beszélni a nagyszülőkkel, más anyanyelvű családtagokkal.
– Szeretnéd átadni a családi hagyományokat, például sváb szokásokat és a nyelvet, hogy tovább örökítődjön a nyelv.
– Szeretnéd, hogy megértse a nyelvet, a beszéd kevésbé fontos.
– Szeretnéd, ha nem csak megértené, de használná is a célnyelvet mindennapi szituációkban, hogy megértesse magát.
– Teljesen kétnyelvű gyermeket szeretnél nevelni, közel azonos szintű nyelvtudással.
– Az írás-olvasás tudományába is szeretnéd bevezetni.

Ahány család, annyi cél. Valamennyihez más stratégia lesz a hasznos és hatékony. A megismertetéshez elegendő minimális nyelvtudás a szülő részéről, a teljes kétnyelvű neveléshez a szülőnek magának is képeznie kell magát, ha nem anyanyelvi szinten beszéli az adott nyelvet.
A teljes kétnyelvűséghez a kutatások szerint az ébrenléti idő minimum 20-40 %-át az adott célnyelven kell töltenie a gyermeknek – hasznos interakciós környezetben – hogy valóban kétnyelvűvé váljon.
Ennek a célállító programnak a célja, hogy a tervezés mentén saját családodra szabott nyelvelsajátítási stratégia, terv legyen a kezedben, ami mentén haladni tudtok és megfelel a családotok igényeinek, céljainak.

A mai nap kérdései tehát:

Miért szeretnéd, hogy gyermeked kétnyelvű legyen?
Miért fontos gyermeked számára a kétnyelvűség?

Milyen akadályokkal találkoztál eddig a kétnyelvű nevelés során? Hogyan oldottad meg?

„Az akadályok nem azért vannak, hogy megadjuk magunkat előttük, hanem azért, hogy áttörjük őket.” (Ruta Sepetys)
Ne feledd, hogy aki ritkán bukik el, az ritkán is lesz sikeres. A sikeres emberek többsége gyakran elbukik, ezek a továbblépés mozgatórugói. Tekints az akadályokra úgy, mint egy új dologra, amit tanulhatsz. Próbáld meg kideríteni, hogy mik lehetnek az akadályok okai, mi hátráltat és hogyan tudsz belőle tanulni, fejlődni.

A leggyakoribb akadályok, amikkel a kétnyelvű nevelés során találkozhattál:
– Ha a környzet nem támogat
– A gyermeked visszautasít
– Saját magad félelmei, a nyelvtudásod „hiányosságai”

Ha a környezet nem támogat:
Az első és legfontosabb: ne érezd magad UFO-nak, amiért Te úgy gondolod, hogy a gyermekeddel való angolos játékidő jó dolog és hasznos! Nem mindenki van olyan szerencsés helyzeteben, hogy a környezete is támogassa a játékos angolozást… Ha ez így van, sajnos nem vagy egyedül ezzel a problémával, most bizonyára sok sorstársad olvassa ezeket a sorokat, akik szintén kirekesztve érzik magukat, csak mert nem állnak be a sorba és valami mást csinálnak, ami nem megszokott…. Ismerek olyanokat is, akik a párjuk előtt is titkolják, hogy ők szoktak a gyerekkel angolul is mesét nézni vagy énekelni, netán még beszélni is hozzá…
Hogyan állítsd magad mellé a családodat, környezetedet?
Az ideális felállás az lenne, ha a környezeted is támogatna – vagy legalábbis nem hátráltatna – az otthoni angolozásban, mert ezzel csak neked és a gyermeknek okoznak lelkiismeret furdalást. Jó esetben elbizonytalanítani nem tudnak
A támogatás megszerezése valószínűleg azért olyan nehézkes némely esetekben, mert az egészen pici korban elkezdett angolozásnak nincsenek látványos eredményei. Nagyon nehéz, hogy nem kaptok visszajelzést a babától, csak néha egy-egy mosoly vagy rúgkapálás jön. Ilyenkor sem szabad feladni, mert ez a lappangási időszak elmúlik és utána robbanásszerűen jönnek majd a visszajelzések is a gyerkőctől. Ezt az időszakot nehéz kivárni, főként akkor, amikor nem hiszünk az egész folyamat eredményességében. Így neked is egy kis türelmet kell gyakorolnod a társad, családod felé, hiszen ők valószínűleg azonnali eredményeket várnak…
Érdemes eldönteni, hogy a témában kire hallgatsz és kikre nem? A tájékozatlan, “károgó” embereket próbáld elkerülni, beszéljetek másról, őket úgysem fogod tudni meggyőzni, nem is hallják az érveidet….
Keress hasonló gondolkodású szülőket a környezetedben, baba angolos csoportokat, ahova eljárhattok a gyerkőccel! Ha nincs a közeledben ilyen, akkor gyere az Angol Kalauz Klubba, ahol bátran kérdezhetsz és megoszthatod félelmeidet, élményeidet az otthoni angolozással kapcsolatban!
A közvetlen környezeted, párod, családod magad mellé állítása a legfontosabb, hiszen velük együtt élsz, nem szeretnél előttük titkolózni vagy rosszban lenni velük.
• Beszéld meg velük, hogy mi a célod az egésszel, miért jó Neked/Nektek, ha angolul is énekeltek, beszélgettek!
• Mondd el nekik, hogy mik a hosszú távú terveid a nyelvvel! Gondoljanak ők is a gyerek jövőjére!
• Próbáld ész érvekkel meggyőzni, mutasd meg neki a blogot, a bejegyzéseket, mások történeteit! A legtöbben akkor szokták elhinni, hogy a játékos angolozásnak értelme van, amikor a saját bőrükön tapasztalják, hogy a gyerkőc tényleg visszajelez és angolul beszél.
• Kérd meg őket, hogy bízzanak benned, biztosan lehetnek benne, hogy nem szeretnél rosszat a gyermekednek!

Kivitelezhető-e, hogy velem angolul a család többi tagjával pedig magyarul kommunikáljon?
Természetesen igen, de ehhez nagyon nagy akaraterő és elszántság szükséges, és a Te részedről is következetesség, kitartás. Én a magam részéről nem tudnám elképzelni, hogy magyarul ne énekeljek, olvassak a gyerekeimnek, mert ezt is szeretném nekik megmutatni, megadni, de vannak olyan családok, akiknél ez szuperül működik. Velük is találkozhatsz a Klubban, biztosan szívesen válaszolnak a további kérdéseidre!
Kívánom, hogy a közvetlen környezeted elfogadja, hogy a korai nyelvoktatás mellett döntöttél és szívesen, örömmel angolozol a gyermekeddel!

A gyermeked visszautasít
A 11. napon részletesen beszélünk erről az akadályról és a megoldásáról

Saját magad félelmei, a nyelvtudásod „hiányosságai”
Gyakori félelem, hogy „a gyermekem az én rossz és hibás kiejtésem örökli” illetve „nem beszélek magas szinten angolul”.
Mindkét hiányosságra van szerencsére megoldás, így szerintem ez az akadály könnyedén leküzdhető. A kiejtésre rengeteg autentikus segédanyag, mondóka, dal, videó áll rendelkezésre akár a YouTube-on, akár külföldi oldalak honlapjain, illetve az Angol Kalauz is minden anyagához találsz angol anyanyelvi hanganyagot, hiszen ettől lesz hiteles és ebből tanulsz Te is. Így tulajdonképpen Te és a gyermeked is együtt tanulhatjátok a helyes kiejtést.
A „nem beszélek magas szinten angolul” kérdésre azt szoktam mondani, hogy aki egyébként felsőfokon kommunikál angolul nyilván könnyebb helyzetben van a mindennapi szituációkban, de a mondókák, dalok és a dajkanyelv világában neki is el kell igazodni, amihez képeznie kell magát.
Így összességében a megoldás a szülő félelmeire az, ha folyamatosan fejleszti saját magát is, hogy magabiztos nyelvtudást adhasson át.

 

A mai nap kérdései:

Milyen akadályokkal találkoztál eddig a kétnyelvű nevelés során?

Hogyan oldottad meg ezeket?

Milyen új módszert vezetsz be a problémák leküzdésére? 

Milyen kétnyelvű nevelési szokásaitok vannak, amik működnek?

Az akadályok mellett a sikerek „könyvelése”, dokumentálása is nagyon fontos. Ebből tudod visszakövetni, hogy milyen módszerek, szokások működnek nálatok, amiket érdemes tovább vinni.
Gyűjtsd össze a legnagyobb, legfontosabb mérföldköveket, amiket eddig elértetek!
Ezek lehetnek aprónak tűnő dolgok is, mint például egy-egy mosoly, amikor ráismer a kicsi bizonyos dolgokra, vagy amikor megért és megcsinál egy-egy utasítást (Clap your hands.), elmond önállóan egy mondókát, összerak helyesen egy mondatot, megérteti magát idegenekkel stb.
Gondold végig, hogy gyermeked milyen helyzetekben szereti leginkább használni a célnyelvet? Mondókákat, dalokat szereti jobban vagy játékokat, olvasást a célnyelven vagy mindennapi szituációkba ültetve például reggelizés, vásárlás közben használva a nyelvet. Azokat a szokásokat erősítsd, amiket gyermeked jobban preferál!

 

Mai nap kérdései:

Milyen kétnyelvű nevelési szokásaitok vannak? Hogy néz ki jelenleg a kétnyelvű nevelés otthonotokban?

Milyen jól bevált szokásokat fogsz erősíteni a jövőben? 

Milyen szinten van „kitéve” a gyermeked a célnyelvnek?

A kétnyelvű nevelés egyik kulcsfontosságú összetevője, hogy milyen mértékben van „kitéve” a gyermeked a célnyelvnek. Ahogy említettem, kutatási eredmények alapján az ébrenléti idő 20-40 %-át kell aktív interakcióban a gyermekednek a célnyelven töltenie, hogy jó eséllyel kétnyelvűvé váljon.

Milyen területeken lehet a célnyelvet behozni?
– Speaking – Beszéd: a célnyelven történő beszélgetések akár családtaggal személyesen telefonon, Skype-on keresztül, akár egy célnyelven beszélő baráttal, játszócsoportban, bébiszitter, nyelvoktatóval stb.
– Listening – Hallás utáni értés: Szorosan összekapcsolódik a beszéddel, hiszen a beszédprodukcióhoz először a beszéd megértésére van szükség, így tulajdonképpen minden beszédhelyzetben jelen van a hallás utáni értés is.
– Reading – Olvasás: Kétféle módon jöhet be az olvasás, az egyik, amikor Te olvasol a gyermekednek (napközben lekuporodva, délutáni vagy esti alváshoz), a másik, amikor gyermeked olvas önállóan
– Writing – Írás: Nyilván akkor válik érdekessé, amikor egyébként is elkezd a gyermeked az anyanyelvén is írni. A második nyelven való írás bevezetésének tárgyalása egy teljesen különálló anyag, hiszen megvannak ennek is a módszertana.
– Játékok, tevékenységek: Bármilyen játék vagy tevékenység, amit a célnyelven végeztek gyermekeddel, például szerepjátékok: orvosos, bevásárlás, főzés stb.
– Számítógépes játékok, mobilalkalmazások: Nyelvtanulás segítő számítógépes játékok, videók és mobilalkalmazások.
– Zene, mondókák, dalok: Bármilyen zenével kapcsolatos tevékenység, amikor énekeltek, mondókáztok kicsiddel csak úgy önmagában vagy főzés közben, utazás közben az autóban, rendrakáshoz, takarításhoz, teregetéshez stb.
– Mindennapi szituációk, beszédhelyzetek: Bármilyen beszédhelyzet, amikor a célnyelvet használjátok, vagy bizonyos tevékenységet a célnyelven kommunikálsz: mit-hogyan csináltok.

Mivel növelheted a lehetőségek számát, amikor az angol nyelvvel találkoztok?
– Zene: dalok, mondókák, dalszövegek – szavak felismerése, elsajátítása
– Játékok: Szavak tanulása vicces és a tárgyhoz tartozó szövegkörnyezetben pl. memóriajátékok
– Könyvek
– Hangoskönyvek (nyelvi modellt adnak)
– Nyelvi foglalkozások
– Iskolai vendégek, cserediákok
– Televízió: valami a célnyelven, amely a gyermek életkori sajátosságaihoz igazodik és van benne társalgás. Nézzétek együtt az angol nyelvű meséket, filmeket beszélgessetek róla, kérdezz bele és keressetek kapcsolatot a valódi életetekkel
– Alkalmazások: technológia a mai gyerekek életének egy nagyon fontos szelete, használjátok együtt. Fontos, hogy a szókincset szövegösszefüggéseiben „tanítsuk” vagyis koncentráljunk a tartalomra és jelentésre, ne csak a szimpla szavakra.

 

A mai nap kérdései:

Milyen módszereket, lehetőségeket vetsz be a kétnyelvű nevelés során?

Melyeket preferálja leginkább a gyermeked?

Melyiket szeretnéd a jövőben újdonságként behozni, erősíteni?

Melyik módszert használjátok a kétnyelvű nevelésben?

Magyarországon élő magyar anyanyelvű szülőként mit tehetünk, ha gyermekünknek használható nyelvtudást szeretnénk biztosítani?
Az első és legfontosabb lépés – véleményem szerint- hogy a szülők egymás közt megbeszéljék, hogy miért szeretnék az idegen nyelvvel megismertetni a gyermeket, milyen tudásszintre, hova szeretnénk eljuttatni a gyermekünket. Ahhoz, hogy használható nyelvtudás birtokába jusson állandó tréningre van szüksége, vagyis minden egyes nap meg kell teremteni a helyzetet a gyermek számára, hogy idegen nyelven kommunikálhasson. Ha ezt mesterkéltnek érezzük, akkor ne erőltessük. A gyermek érezni fogja, hogy nincs szüksége az idegen nyelvre, ezért próbáljunk olyan szituációkat teremteni, amiben valóban értelme van az idegen nyelvű beszédnek.
Nem való minden szülőnek, minden családnak a kétnyelvű nevelés. Hatalmas elkötelezettség, kitartás és türelem szükséges hozzá. Fontos, hogy természetesek tudjunk maradni az ilyen helyzetekben, amikor nem az anyanyelvünkön, hanem csak és kizárólag egy tanult nyelven beszélünk a gyermekünkhöz. Minden tiszteletem az ilyen családoké, főként a kitartásuké, számomra elképzelhetetlen lenne, hogy évekig csak angolul szóljak a gyerekemhez. Éppen ezért nálunk ez úgy működik, hogy a magyar mellett angolul IS beszélek a gyerekeimhez, a magyar mondókák és dalok világán kívül pedig megismerik az angol mondókakincseket is. Minden napunkba beépítettem az angol mondókákat és az angol nyelvű játékot, beszédet, de amikor közösségbe megyünk, rokonok jönnek, akkor a magyar nyelv a közös. Az én célom, hogy egy olyan alapot adjak a gyermekemnek, amire később biztosan tud építkezni, magabiztosan tudjon beszélni és ne legyenek gátlásai. Így ez nem erőlködés, nem mesterséges, hanem természetes a gyerekeimnek is, hogy nekünk két közös nyelvünk is van. A legfontosabb számomra, hogy az angol nyelvhez való pozitív hozzáállását kialakítsam, természetes legyen számára, hogy nem csak egy nyelv létezik.

Legnépszerűbb nyelvelsajátítási stratégiák:
– OPOL: One parent – one language, egy szülő-egy nyelv: A gyermek két nyelvet hall otthon egy időben, pl. Apa magyar, Anya angol.
– Minority language at home: Kisebbségi nyelv otthon – Más nyelvet használnak otthon, mint a közösség nyelve. Amennyiban Magyarországon (magyar a közösség nyelve) használjuk otthon a célnyelvet (jelen esetben az angolt) ezt a metódust használjuk.
– Language Time: Nyelvhasználati idő: Bizonyos időközönként váltás a nyelvek között illetve egy bizonyos időintervallum kijelölése a nyelvátadásra. Pl. 30 perc, 3 óra, fél nap stb. 1 nap angol – 1 nap spanyol. Egyik nyelv 2 hétig, második nyelv 2 hétig
– Free alternation: Szabad váltakozás, saját család igényeinek legmegfelelőbb keverék nyelvhasználat.

 

A mai naphoz kapcsolódó kérdések:

Melyik modell van jelen a Ti családotok életében? 

Ki milyen nyelvet beszél, milyen nyelven kommunikáltok otthon? Mi a közösség nyelve? 

Milyen stratégia alapján fogtok a jövőben angolozni? 

Kik és hogyan segítik a kétnyelvű nevelést?

A nyelvelsajátítási stratégia kiválasztásán kívül fontos helyen szerepelnek még a folyamat során az abban résztvevő szereplők: a családtagok és családon kívüli szereplők is.
Az adott célnyelvet beszélő családtagok közül kik élnek veletek együtt egy városban? Hogyan és milyen mértékben tudják segíteni a gyermeked nyelvfejlődését? Amennyiben messzebb élnek, pl. nagyszülők – milyen formában tudtok érintkezni, beszélni, nyelvet használni a gyerekekkel. Hogyan tudod ezeket a távoli kapcsolatokat még több nyelvi inputra felhasználni?
Amennyiben nincsenek a környezetetekben célnyelven beszélő családtagok, akkor kik és milyen szerepet vállalnak a folyamatban? Te, mint az egyik szülő? És még a társad, akivel közösen határoztátok el magatokat?
Nem csak a családtagok lehetnek erőteljes befolyással a gyermek nyelvfejlődésére. Habár a nem anyanyelvi (non-native) szülők sokszor nehezen találnak a család környezetében anyanyelvi beszélőt, bébiszittert, aki a gyermek nyelvfejlődését segítheti.
Kik segíthetnek nem családtagként? Angol anyanyelvi dadusok, óvodai gondozók (főként kétnyelvű óvodákban) au pairek, család barátai, akik a célnyelven beszélnek, szomszédok, nyelvtanárok, más gyerekek stb.

 

A mai nap kérdései:

Kik azok a családtagok, akik részt vesznek a kétnyelvű nevelésben? Mi a szerepük?

Kik a családon kívüli személyek? Hogyan támogatnak benneteket ők? 

Miket használj a kétnyelvű nevelésben?

 

Milyen eszközök és források állnak a nyelvátadáshoz rendelkezésre? Pl. könyvek, hanganyag, zene, videók)

Milyen területeken kell több forrást, eszközt beszerezni a sikeres nyelvátadáshoz?

 

Könyvek: Segítik a gyermeket az új szavak megtanulásában és azok használatában, illetve a már meglevő ismert szavak helyes szövegkörnyezetben való alkalmazásában.

Zene: Stimulálja a memóriát és a dalszövegek megtanulása növeli a szókincset.

Média: Amennyiben mértékkel használjuk, növeli a szókincset.  (TV, számítógép, mese, beszélgetés: mi történt)

Nyelvhasználati formák:

Olvasás: Egyrészt jelenti azt az időt, amikor Te olvasol a gyermekednek másrészt pedig azt, amikor ő olvas önállóan.

Írás: Amikor a gyermeked már önállóan tud írni, kaphat írással kapcsolatos feladatokat is – ezen a tanfolyamon ez nem játszik szerepet.

Játékok és tevékenységek: Bármilyen célnyelven végzett játék és tevékenység.

Zene: Zenével és audio anyagokkal kapcsolatos tevékenységek. Dalok, mondókák, hangoskönyvek.

Technológia: TV műsorok, számítógépes játékok, videók, nyelvtanulási applikációk/mobilalkalmazások.

Mindennapi szokások: Minden olyan mindennapos cselekvés, amelyeket gyakran használunk.

 

Mai nap kérdései:

Milyen eszközöket használtok jelenleg a kétnyelvű nevelésben?

Milyen új eszközöket fogsz bevezetni a mindennapokba?

Hogyan ösztönözd a gyermeked, hogy érezze a nyelvtanulás szükségét?

A nyelvfejlődés első fontos lépése az „Exposure”, vagyis milyen mértékben van kitéve az adott nyelvnek a gyermek. A második fontos lépés, hogy megteremtsd gyermeked számára azt az érzést, hogy ő akarjon angolul beszélni, megmutassuk a nyelvhasználat szükségességét, hasznosságát számára. (Need)
– A gyereknek muszáj szükségét éreznie, hogy beszélje a nyelvet.
– A belső motiváció alapvető feltétele a tanulásnak, a nyelv belsővé tételének és a használatának.
– Biztosítanod kell gyermekednek a lehetőséget, hogy használja a nyelvi készségeit.
Ötletek a belső motiváció kialakításához:
– Család és barátok
– Videóbeszélgetések, Skype
– Iskolai helyzetek
– Játszótársak, angol nyelvű bábok
– Nyelvi oktató, anyanyelvi bébiszitter, dadus
– Utazás
– Látogatók
– Családi játékok
– Levelezőtársak
– Technológia, számítógépek világa

Ha az első két szint érvényesül, vagyis megfelelő mennyiségben van a gyermeked kitéve az angol nyelv hatásainak, elégszer fürdik benne és használja is önállóan, illetve valóban szükségét érzi annak, hogy ő használja is, pl. a nagyszülőkkel, osztálytársakkal stb. akkor lép a gyermek arra szintre, amikor észrevétlenül beszéli a nyelvet, társalog, interakciót folytat azért, hogy megértse és megértesse magát az adott nyelven. Ahhoz, hogy erre a szintre eljusson nagyon sok idő, türelem, kitartás és szervezés szükséges!

 

A mai nap kérdései:

Milyen módszerekkel ösztönzöd jelenleg gyermeked a nyelvhasználatra?

Milyen módszereket fogsz a jövőben használni? 

Mit várj a kétnyelvű gyermekedtől?

 

A természetes nyelvfejlődés folyamata a szakkönyvek szerint a következőképpen néz ki nagyvonalakban:

 

Fontos állomások:

 

• 0-4 hónapos korig a gyermek sírással fejezi ki magát
• 4-8  hónapos korban megjelenik a gőgicsélés
• 8-10 hónapos korban ismételgeti a hangját, majd a hangok hosszabb hangsorokká alakulnak
• 8 hónap – 2 év: első szókezdemények, szavak megjelenése  – szituatív beszéd korszaka, amikor a családtagok már megértik, hogy mit szeretne kifejezni
• 2-3  éves korra megjelenik a kontextusos beszéd: az egyszerű, kétszavas mondatok használata jellemző, ritmusos versikéket és mondókákat is szívesen mondogat
• 3 éves korra elér az absztrakt beszéd szintjére, képes elmesélni összetett, bonyolult dolgokat is
• 5-6 éves korban a nyelvi szabályokat többnyire helyesen alkalmazza

A nyelv elsajátításának három fontos pillére van:
1. A „néma időszak”: Babád figyel, hallgat, megért és arckifejezéseken keresztül kommunikál, de még nem beszél.

2. A beszéd kezdete: A kicsi elkezd szavakat, kifejezéseket mondani, memorizálás után rövid versikéket is elmond.
3. Önállósuló mondatalkotás: Mondatokat alkotva fejezi ki magát, saját szókincséből építkezik.

 

Persze a gyerekek ezeket a szakkönyveket nem olvassák, így saját gyermeked nyelvi fejlődése is eltérhet a fenti szakaszoktól. Abban az esetben, ha nem kétnyelvű környezetben nevelkedik a gyermeked illetve nincs jelen második nyelv az életében, akkor is előfordulhatnak „késések” az előírt mérföldkövekhez képest.

Fontos tudnod:

• A kétnyelvűség nem okoz megkésett beszédfejlődést
• Amikor a gyermek szókészletét számolják (mennyi szót tud mondani) az összes nyelvből levő szókészletét nézzük
• A második nyelv bevezetése nem okozhat diszlexiát vagy egyéb tanulási zavarokat
• Ne hasonlítsd a gyermeked más gyerekekhez
• Ha úgy érzed, hogy gyermeked nagyobb mértékben érintett a beszédfejlődés elmaradásában, konzultálj a gyerekorvosoddal, hogy van-e félnivalód. (Ne lepődj meg, ha ő azt javasolja, hogy hagyjatok fel a kétnyelvű neveléssel – ez még önmagában nem jelenti azt, hogy a gyereked később fog beszélni, lehet, hogy egyébként is kényelmesebb típus, de könnyebb a második nyelvre fogni a késedelem okát.)

Összesítve a mai napra:

Mivel minden gyermek más és más, még akkor is lehetnek eltérések, ha teljesen egynyelvű környezetben nő fel. Ne feledd, hogy a kicsik nem olvassák a szakirodalmat. Ne siettesd. Ha természetes kétnyelvű környezetben nő fel, előfordulhat, hogy később kezd beszélni, vagy eleinte az egyik nyelv szókészletével pótolja a másikat, ez normális folyamat. Körülbelül 3-4 éves korra kezd kialakulni, hogy a nyelveket külön tudja egymástól választani, akár személyhez, tárgyhoz, helyszínhez kötve.

A kétnyelvűek esetében egyébként is máshogy számoljuk a szókészletet, hiszen nekik egy adott dologra több kifejezésük is lehet. 

Mit tegyél, ha a gyermeked visszautasít?

Először is, ha úgy érzed, hogy hanyatlást mutat az angolozásotok, gondolj mindig arra, hogy ezek a visszaesések a siker jelzői. Aki ritkán bukik el, ritkán lesz sikeres, vagyis a legtöbb sikeres ember a világon gyakran hibázik, elbukik. Ne aggódj, ha veletek is előfordul ilyesmi.
Mit csinálj, ha visszaesést tapasztalsz?
– Gondold végig, hogy mi lehetett az akadály, ami elétek került a nyelvátadási folyamatban?
– Mi volt a negatív következménye annak az adott kudarcnak?
– Gondold végig, hogy mit tanultál a hibás kísérletből? Hogyan mozdítja ez elő az angolozásotokat?

Mi van akkor, ha a gyereked, aki eddig szívesen játszott, énekelt angolul, egyszer csak hátat fordít és nem akar angolul kommunikálni? Befogja a szádat, közli, hogy magyarul beszélj, mert ő nem kíván angolul játszani. Mit tehetsz, ha a gyermeked elutasítja az angolt?
Nem kell egyből pánikolni, türelem és némi átgondolás, szervezés szükséges!
A kétnyelvű családok többségénél eléggé elterjedt jelenség, hogy a gyerek nem akar a kisebbség (jelen esetben az angol) nyelvén beszélni. Egy bizonyos ponton a gyerek rájön, hogy melyik nyelven tudja a leghatásosabban és a legkisebb erőfeszítéssel megértetni magát. Nem azért bojkottálja, mert Veled van baja, vagy mert nem jól csinálod, esetleg káros lenne számára a második nyelv, az angol. Egyszerűen természetes dolog, hogy egy idő után rájön, hogy több nyelven is tud beszélni, és azt használja, amelyik neki kényelmesebb!
Semmiképpen ne éld meg kudarcként, ne érezd rosszul magad!
Mint írtam, a kétnyelvű családok többségénél előfordul, és teljesen normális, hogy a gyermek egy időre bojkottálja az angol nyelvet és nem akar beszélni, játszani. Ennek több formája is lehet, ismerek olyat is, akinek a gyereke hisztiben tört ki, amikor Anya megpróbált angolul beszélni vele….
Az, hogy kinél mennyi ideig tart, változó. Egy viszont biztos, idővel elmúlik! Ehhez türelem kell, hogy ki tudd várni!
Különösen akkor lehetséges, hogy visszautasítja a nyelvet a gyereked, ha idősebb korban kezdted bevezetni nála az angolt, mivel ilyenkor már frusztrálhatja is, hogy nem ért bizonyos dolgokat, ezért hárít.
Ne akard erőltetni, mert azzal az ellenkezőjét éred csak el. Az angolozás legyen továbbra is szórakozás és játék! Ha a gyerek azt érzi, hogy kötelező szagú vagy elvársz tőle dolgokat, akkor azt is megérzi és nem lesz partner az angolozásban.
Próbáld kideríteni az okokat!
Ha nem szeretné az angol nyelvet használni, akkor próbáld kideríteni, hogy mi lehet az oka. Ahány gyerek, annyiféle variációs lehetőség van arra vonatkozóan, hogy mi lehet a háttérben.
• Milyen gyakran használjátok az angolt? Minél többet használjátok a mindennapok során az angolt, annál természetesebb lesz a gyermek számára, hogy ez is a kommunikáció nyelve, s ő is szívesen fogja használni, hiszen szokásként alakult ki nála és ez is egy plusz kapocs köztetek.
• Mennyi idős a gyermeked? Mennyi idős volt, amikor bevezetted az angolozást? Ahogy említettem, ha óvodás kor körül kezdted az angollal ismertetni, akkor előfordulhat, hogy nem fog neki tetszeni. Ilyenkor jó szolgálatot tehet egy angol nyelvű báb, akivel angolul beszélgethet. Csinálhattok egy angol nyelvű sarkot is a lakásban, ami Angolországot jelenti, ha oda utaztok, akkor angolul beszéltek.
• Kitől hallja az angolt? Csak Te beszélsz vele angolul? Ha természetes számára, hogy az utcán, a szomszédban, vagy az iskolában mástól is hallja az angolt, akkor nem lesz számára fura, hogy miért csak Te szólsz hozzá angolul. Érdemes lehet kipróbálni egy angol nyelvű foglalkozást, összejárni a barátokkal és angolul beszélni, hogy mástól is hallja a nyelvet.
• A Te anyanyelved az angol vagy a magyar? A gyereked teljesen tisztában van vele, hogy Te mindkét nyelvet beszéled, azt is tudja, hogy melyiket inkább. Rendesen vissza is tud élni vele, hiszen tudja, hogy úgyis megérted, ha nem angolul szól hozzád.
• Mi a környezet nyelve? Ha a környezet nyelve nem az angol, akkor neki természetes, hogy a többségi nyelven beszél. A többség által használt nyelvet fogja ő is beszélni.
• Milyen a hozzáállásod az angolozáshoz? A gyermek azt is megérzi, ha Te erőlteted, akkor biztosan ő is vissza fogja utasítani. Nagyon érzékeny receptoraival kiszúrja, ha Neked gondod van az angollal és nem is szívesen beszélsz, játszol vele… Esetleg nem ezt szeretnéd neki elsődleges nyelvnek… Először magadban tisztázd, hogy mi a célod, hova szeretnél eljutni, mik a terveid és mi a szereped neked a játékos angolozásban.
• Óvodát vagy iskolát kezdett? Amikor új közösségbe kerül a gyerek, akkor szintén azt a nyelvet fogja inkább használni, amivel ott találkozik. Ha ez nem az angol, akkor az otthoni napi egy-egy órás angol beszélgetések háttérbe fognak nála szorulni, mivel a gyerek nem akar ezzel kitűnni a társai közül, nem szeretnek különbözőek lenni. Megoldás lehet, ha kétnyelvű óvodát vagy iskolát választotok neki.
• Történt-e olyan esemény, amit negatívan élhetett meg? Költözés, óvoda- vagy iskolaváltás, családi esemény, amit a gyermek nem szeretett volna, de nem lehetett elkerülni. Ezek is mind hathatnak arra, hogy nem szívesen szólal meg angolul, főleg, ha ehhez a nyelvhez is köze van.
• Vannak olyan esetek is, amikor látszólag semmi különösebb oka nincs annak, hogy visszautasítja a nyelvet, egyszerűen csak próbálja a határait feszegetni ebben is, a dackorszak velejárója, hogy ellenkezik. Illetve rájött, hogy a kényelmesebb nyelvet is használhatja.
• Egyébként pedig annyi oka lehet a visszautasításnak, mint ahány gyermek a világon van….

Megoldások:
• Gondold át újra, hogy hova szeretnél eljutni, mi a célod az angollal?
• Ha szeretnéd, hogy a gyermeked mindkét nyelvet aktívan használja, akkor Neked is aktívan kell használnod nap, mint nap. Fontos, hogy a gyereknek természetes késztetése legyen arra, hogy ő is beszéljen angolul! Részesüljön elegendő angol nyelvi ingerben! A gyermek belső motivációjának fenntartására olyan módszereket keress, amivel olyan érzése lesz, hogy neki szüksége van az angolra, hogy megértesse magát! Vond be azokba a tevékenységekbe, amiket angolul végeztek! Érezze magát hasznosnak! Fontos a pozitív megerősítés!
• Mutasd meg a gyerekednek, hogy az angol nyelv a kommunikáció eszköze, amivel más emberekkel tud beszélgetni. Motiváljuk a gyereket, hogy szívesen akarja használni az angolt, teremtsünk olyan helyzeteket, ahol használhatja.
• Hívjatok magatokhoz kétnyelvű családokat látogatóba, vagy angol nyelvű rokonokat, ha vannak ilyenek!
• Ha megteheted, kereshetsz a gyerek mellé angol nyelvű bébiszittert, vagy (anyanyelvű) beszélőt, angol nyelvű pedagógust, hogy mástól is hallja az angolt, ne csak Tőled.
• Ha tehetitek utazzatok a célnyelvi országba, vagy olyan helyre, ahol angolul kell kommunikálni, hogy megértessétek magatokat!
• Keress angol nyelvű játszócsoportokat, ahol gyerekek között lehet! Még jobb, ha olyan csoportot találsz, ahol angol anyanyelvű gyerekekkel beszélgethet!
• Olvassatok angol mesekönyveket! Keresd meg a kedvenceit angolul is!
• Hallgassatok angol gyerekdalokat, slágereket!
• Nézzetek angol nyelvű meséket, filmeket!
• Keressetek online angol nyelvű játékokat!
• Keressetek az interneten a célnyelven a gyerek érdeklődésének megfelelő oldalakat!
A legnépszerűbb módszer, hogy úgy csinálsz, mint aki nem érti, hogy mit mond a gyerek. Én is szoktam tanácsolni, bár nem nagyon működik a dolog, hiszen a gyerek úgyis tudja, hogy érted, hiszen már rájött, hogy több nyelvet is beszélsz, ráadásul még megpróbálod be is csapni. A gyerekek többsége vagy nem hiszi el vagy nem érdekli őket, hogy azt mondod, nem érted. A „nem értem mit mondasz” helyett jobb megoldás, ha megismétled angolul is, hogy mit mondott. Így neki nem kell angolul beszélnie, viszont nem szakítja meg a kommunikációt.

Ahány gyerek, annyi megoldás is létezik, hiszen szerencsére nem vagyunk egyformák, így minden esetben érdemes felkutatni az okokat és az alapján dönteni a folytatásról! Vannak olyan gyerekek, akik “csak” az otthoni angolozást utasítják vissza és csoportban aktívak, olyanok is vannak, akik a csoportban bojkottálják a játékot, otthon pedig önfeledten lehet velük angolozni.
Vannak azonban általános megoldások is a fentieken kívül, amelyek minden esetben lényegesek:
Soha ne kényszerítsd!
Használd sokat az angol nyelvet, beszélj hozzá és legyen továbbra is a mindennapok része, de legyen elég, hogy hallja, nem kell válaszolnia, ha nem akar.
Ne ess kétségbe, ne ostorozd magad, idő kérdése és elmúlik az ellenállás!
Ne add fel! Ne engedj neki! A lehető legjobbat teszed a gyermekednek azzal, hogy angolul is beszélsz hozzá! Kitartás és minden visszakerül a régi kerékvágásba, később ő fogja megköszönni, hogy foglalkoztál vele!
Legyen szórakozás és játék az angolozás! Ne érezze rajtad, hogy stresszelsz, amiért ő hárít!

Hogyan találd meg a saját motivációdat és hogyan motiváld gyermeked?

A legfontosabb a kitartásod megtartása! Lelkesen, kitartóan az úton maradni, bárki vagy bármi is próbál onnan eltéríteni.
Az időhiány mellett ez a második legnehezebb dolog, ami nem csk a játékos angolozásra, hanem úgy általánosságba véve bármilyen cselekvésre igaz, amit igyekszünk szokássá alakítani.
Összegyűjtöttem néhány egyszerű tippet, amivel motiválhatod magadat és a gyermekedet!

 

– Gondold át a saját viszonyod a nyelvhez! Szeresd Te is a nyelvet, hiszen nem fogsz tudni örömmel átadni olyan nyelvet, amely számodra sem kedves.  Keress egy olyan nyelvet, amit valóban szívvel-lélekkel tudsz majd átadni, mert sezreted és nem szenvedés lesz megszólalni rajta.

– Engedd el a „kell” érzést, koncentrálj az örömteli nyelvátadásra. Ne a teljesítményre figyelj, hanem az útra, ahogyan eljutsz valahova, amit szintén az első leckében kitűztél magadnak. A játékos angolozásnak akkor van értelme, ha nem támasztunk vele szemben követelményeket, csak jól érezzük közben magunkat.

– Játsszatok sokat! Társasozzatok, bújócskázzatok, bábozzatok, építsetek, színezzetek stb.

– Keresd meg a gyermekedet érdeklő témákat, úgy közelíts felé! Válassz olyan témákat, amik kedvesek számára.

– Végezzetek oylan tevékenységeket a második nyelven, amit egyébként is szerettek csinálni együtt: sütés-főzés, sétálás, kreatív alkotás, olvasás stb.

– Bontsd részekre a nyelvátadást! Inkább naponta 5-10 percet szánj rá, mint hetente-kéthetente 1 órát. A nyelv akkor fog a legjobban rögzülni, ha napi szinten használod. Vizsgálatok során kiderült, hogy a gyerekek ébrenléti idejéből legalább 20 %-ot (körülbelül heti 15 órát) kell minimum a második nyelven történő kommunikációval, valódi interakcióval tölteni ahhoz, hogy aztán aktívan használni tudják az adott nyelvet. Más források 30-40 %-ot is említenek. Ha szeretnéd, hogy gyermeked aktívan használja a 2. nyelvet, 2 éves korában ha kb. 12 órát van ébren egy nap, akkor min. 2,5 órát kellene a 2. nyelven történő interakcióval töltenie. Ha ennél kevesebbet tudsz vele foglalkozni, akkor se aggódj, passzív nyelvhasználó lehet, aki mindent megért és később erre lehet építkezni majd.

– Néha bevethetsz jutalmakat is, csokoládé vagy apróbb játék formájában.

Hogyan dicsérj és miért fontos a dicséret?

A dicséretnek a gyermeknevelésben rendkívül fontos szerepe van. Az elismerés ösztönzi a gyermeket és önbizalmat ad számára, de valljuk be a felnőttek is örülnek neki, mindenkinek jól esik, ha megdicsérik.) Ebből vonják le a gyermekeink a tanulságokat és alkotnak értékítéleteket. A dicsérettel a tetteiknek tartunk egy tükröt, amely segítségével megérti a cselekedeteinek hasznosságát. A dicséret a leghasznosabb és egyben legolcsóbb motiválószer, nem kell drága ajándékokra költeni, elég egy mosoly, ölelés pár kedves szóval társítva. Csak akkor dicsérjük meg gyermekünket, ha arra rászolgált, mert különben értékét veszti, megszokottá válik.
Sokan elkövetik azt a hibát, hogy a dicséretet tárgyiasítják, esetleg pénzre játékra váltják. Ezt akkor javaslom, ha kivételes alkalomra szól, nagyobb fajsúlyú cselekedetet díjazunk vele, amivel a gyermeket motiválhatjuk pl. egy hosszabb feladat elvégzésére. Ilyenek például az Angol Kalauz havi kihívásai, ahol az angolos videók és az angolos játékok nyereményre válthatóak. De ezt szülőként is megteheted, ha kitalálsz egy célt, s annak elérése után a gyermek kaphat valamilyen ajándékot – akár az angolozással kapcsolatos játékot, könyvet.
Hogyan dicsérjünk jól? (Gühring Rita pszichológus- Nagyszülők Lapja)
1. Találj okot a dicséretre! Figyelj, keress alkalmat!
2. Légy konkrét! Ne csak azt mond, hogy szépet rajzoltál, hanem fejtsd ki, hogy milyen szép a fa, a fű vagy hogy mosolyog a napocska
3. Ne csak a sikert dicsérd, hanem az erőfeszítést is értékeld
4. Mindig igazat mondj! Ne dicsérj szánalomból
5. Erősítsd meg a biztatást mosollyal, öleléssel, simogatással
6. Ne vidd túlzásba a dicséretet

A pozitív megerősítés az a nevelési módszer, amikor a dicséret a gyakoribb, nem az elmarasztalás. Azt már tudjuk, hogy a gyermek azonosul azzal, amilyennek a környezete gondolja, pl. a gyermek, akik mindig szidnak, mert nem tud viselkedni, el fogja hinni, hogy ő tényleg olyan és már nem is akar megváltozni, nem érdekli.
Ezzel szemben, ha dicsérik, akkor érezni fogja, hogy az milyen jó érzés és egyre többször szeretné majd érezni, amikor elismerik. Ezzel elindítunk egy úgynevezett pozitív spirált, ahol a dicséret újabb dicséretet szül.
A megtorpanásoknál, visszaeséseknél is szuperül alkalmazható a pozitív megerősítés módszere, a dicséret.
A pozitív megerősítések a szülő számára is fontosak, saját magad is megerősítheted és motiválhatod a további önfejlesztésre és a gyermekeddel való angolozásra. Ismételgesd magadnak többször például, hogy Kitartó vagyok! Jól csinálom!

mindannyian szeretnénk birtokolni, mégis nagyon hamar elveszíthető. Bármibe kezd bele az ember (diéta, sport, nyelvtanulás – hogy csak néhány népszerűt említsek) , azt mondják, hogy 21 nap szükséges ahhoz, hogy szokás váljék belőle, addig a kitartás és motiváció létfontosságú. Utána könnyebben építhető be a napirendbe, de továbbra is gondoskodni kell a megfelelő inspriációról.

Gyakorolnunk kell a motiváció erősítését! Néhány stratégia, hogy motivált maradj:

– Tűzz ki kicsi és mérhető célokat

– Oszd meg nyilvánosan is a sikereket, a VIP csoportban mindenképp! Sokat segít mások elismerése is!

– Tedd rutinná az angolozást, találj ki bizonyos rutinokat pl. fürdés angolul, esti mese angolul, séta angolul stb.

– Tanuld meg, hogyan legyél optimista! Amit kigondolsz, megtörténik – pozitív érzések

– Lásd a céljaidat, miért csinálod – ezért kell egy világos, tiszta cél

– Győzd le a félelmeidet, aggodalmaidat!

Folyamatos ellenőrzés, visszacsatolás, javítás, újratervezés

Ne feledd a nyelvelsajátítási folyamat maraton és nem egy sprint, ne akarj sietni! Őrizd meg a fontos és emlékezetes pillanatokat, amik a játékos angolozáshoz köthetők.
Azt javaslom, hogy a terv mellett készítsetek egy egyszerű naplót, amiben minden hónapra lebontva írjátok bele az elért sikereket, azokat az eredményeket, amikre büszke vagy, kihívásokat-akadályokat, a legjobban bevált gyakorlatokat, tevékenységeket és a havi célokat. Ez segít majd abban is, hogy motivált maradj és az úton maradjatok a nehézségek ellenére is. Ezen kívül azt is megmutatja, hogy mi működik és mi nem. Érdemes egyébként a gyerekekre külön-külön megcsinálni ezeket a naplókat, hiszen nem egyformák ők sem.

Időről időre nézd vissza a terveteket, ajánlott félévente újra átnézni a haladási naplót, a heti tevékenységeket és sikerélményeket, amiket vezetsz – mert ugye vezetni fogod? Ez a tervezet nem szentírás, el lehet tőle térni, csak tudjuk, hogy miért és következetesen vezessük tovább a fejlődési naplót!

Mivel előfordulhatnak különböző változások (pl. megváltozik a nyelvátadási stratégiátok, már nem csak angolul beszélsz, hanem átállsz arra, hogy időintervallumhoz kötitek, vagy elköltöztök, iskolai változások következnek be stb), ezért érdemes felülbírálni és értékelni az addig elért eredményeket és újabb rövidtávú célokat kitűzni.