[et_pb_section fb_built=”1″ fullwidth=”on” _builder_version=”3.22″ global_colors_info=”{}”][et_pb_fullwidth_post_title meta=”off” featured_image=”off” text_color=”light” _builder_version=”3.3.1″ background_color=”#821eb2″ text_orientation=”center” custom_margin=”0px||0px|” custom_padding=”||56px|” saved_tabs=”all” global_colors_info=”{}”] [/et_pb_fullwidth_post_title][/et_pb_section][et_pb_section fb_built=”1″ _builder_version=”3.22″ global_colors_info=”{}”][et_pb_row _builder_version=”3.25″ background_size=”initial” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat” global_colors_info=”{}” column_structure=”2_3,1_3″][et_pb_column type=”2_3″ _builder_version=”3.25″ custom_padding=”|||” global_colors_info=”{}” custom_padding__hover=”|||”][et_pb_text _builder_version=”3.27.4″ background_size=”initial” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat” global_colors_info=”{}”]
Márciusban volt alkalmam részt venni a British Council Családi angol foglalkozásán, amiről már írtam Nektek. A foglalkozást Fehér Judit vezette, aki maga is nyelvtanár, tanártréner, tankönyvszerző, s egy mára már felnőtt fiú Édesanyja, aki gyermekét öt napos korától magyarul és angolul nevelte. Rengeteg tapasztalattal és rálátással rendelkezik a korai nyelvtanulás témájára, így a foglalkozás utáni beszélgetésünkkor fel is kértem egy interjúra, hogy veletek is meg tudja osztani az élményeit a kétnyelvű nevelést illetően. Judit nagy örömmel tett felkérésemnek eleget, s így most Ti is olvashatjátok a vele készült interjút! Fogadjátok szeretettel!
- Bár a fiad már felnőtt, kezdjük az elején: hogyan s mikor jött az ötlet, hogy elkezdj a gyermekeddel angolul is foglalkozni?
Nem tudom pontosan, mikor született meg bennem ez a döntés. Szerintem már akkor kezdett alakulni, amikor kamaszként nagyon szerettem volna már jól beszélni angolul, de még teljesen kezdő voltam. Elég idős voltam már hozzá, hogy lássam, milyen sok idő, pénz és energia lesz, amíg megvalósítom ezt az álmot. Akkor már tudtam, hogy van, akire csak úgy ráragad egy másik nyelv kiskorában. Kihagyhatatlannak tűnt ez a lehetőség.
- Mi volt a célod az otthoni angolozással? Hova szerettél volna eljutni? Elérted-e a célodat? Mi lett a végeredmény? Milyen a kapcsolata most a fiadnak az angollal?
Nem volt konkrét célképzetem olyan értelemben, hogy milyen szintre juttassam el a fiam. Inkább csak szerettem volna, ha megérinti a nyelv, és ha fenn tudom tartani a nyelvtanulási készségét. Úgy voltam vele, hogy az is jó, ha az én szerepem csak annyi, hogy a nyelvtanulási ablaka nem szűkül be, nem merevedik le az artikulációs bázisa, és nem gondolja azt, hogy egy más nyelvben az anyanyelve hangjait kell keresnie, és az anyanyelv működését követnie. Vagyis ha olyan ember lesz, aki nyitott a nyelvi másságra és nem riad vissza tőle.
A fiam esetében a jelenlegi eredmény nem a végeredmény, mert most is folyamatosan tanulja a nyelvet, mivel főleg angolul olvas, néz filmeket, angolul ír és jelenlegi munkahelyén angol a munkanyelve is.
- Mesélj egy kicsit arról, hogyan kezdted el, hogyan illesztetted a napirendetekbe az angolt!
Azonnal, ahogy öt naposan hazavittem a kórházból, elkezdtem. Azt gondoltam, hogy a délutáni játék ideje lesz nekünk a legjobb az angolozásra. Tehát amikor a déli alvásból felébredt, akkor én angolul beszéltem hozzá, angolul pelenkáztam, énekeltem, mondókáztam, később meséltem, angolul raktuk a kockákat és rajzoltunk, festettünk, sétáltunk, labdáztunk.
- Támogatott-e a környezeted a rokonság, a barátok? Volt-e rajtad kívül más is, aki angolul foglalkozott a gyermekeddel?
A környezetem jól vette a dolgot. Ennek két összetevője van: Egyik a családi tapasztalat, mivel édesanyám német óvodába járt, és nekem pl. mesélt németül is. A másik, hogy soha nem terheltem ezt a döntésemet a környezetemre, nem voltam merev. Ha pl. olyan látogatónk volt délután, akivel az intim légkörbe nem fért bele az angol, vagy valami programunk volt, akkor nem ragaszkodtam az angol beszédhez.
Eleinte csak én foglalkoztam a fiammal angolul, de sokszor voltak nálunk barátok, akikkel csak angolul beszéltünk, olyan is volt, akivel magyarul és angolul is. Alsós korában azután járt hozzánk egy angol anyanyelvű tanár egy héten egyszer, akinek az volt a feladata, hogy játsszon a fiammal. Semmi „tanulás”! Többször mentünk Angliába is, ahol én nyári táborokban tanítottam, míg ő a kollégáim óráira járt és játszott, kirándult a különböző országokból származó gyerekekkel. Barátoknál is voltunk Angliában többször és az ő gyerekeikkel is barátkozott. Egyszer még Amerikába is elrepült egy barátjához egyedül. Számtalan megerősítést kapott arra vonatkozóan, hogy sok kaput kinyit ez a nyelv és sokfelé elvezet.
- Mi volt az első sikerélmény, pozitív visszajelzés a fiadtól? Hogyan emlékszel erre?
Sikerélmény az volt bőven. Az első, ami eszembe jut az, amikor a Tippy Trucker mesekönyvet egyszer csak elkezdte mesélni.
- Voltak-e nehézségek, kudarcok, negatív pillanatok vagy elutasítás a gyermeked részéről?
Mivel az angol az én személyemhez csak pozitívan tapadt, soha nem utasította el a fiam. Tanár vagyok, de sajnos azt kell mondanom, hogy a nehézségek nálunk az iskolával kezdődtek és nagyjából ott is végződtek. A fiam más volt. Máshol tartott a nyelvekben, más kötötte volna le, mi máshogy kezeltük, máshogyan tudta a nyelvet, más volt az angol kiejtése, mások voltak még a magyar helyesírási hibái is. Ezt nem minden tanár vette könnyen.
- Vannak, akik azzal érvelnek, hogy a gyerek össze fogja keverni a nyelveket. Mit gondolsz erről, hogy látod a kérdést? Nálatok volt erre példa?
Ha valaki ezt mondja nekem, akkor meg szoktam kérni, hogy mutasson már nekem egy „nyelvkeverő” gyereket, aki úgy is maradt, és még húsz évesen sem tudta, hogy éppen melyiken szólal meg. Még nem tudtak ilyet mutatni nekem. Olyan ez az ellenérv, mintha azt mondanánk: ne tanítsuk a gyereket írni, mert el fogja téveszteni a betűket, és rosszul fogja leírni a szavakat. Minden tökéletesség felé haladó út hibák kövein épül. Aki két nyelvet sajátít el egyszerre, annak a hibái is mások: két nyelvből jönnek. De ahogyan az egy-nyelvi hibák eltűnnek idővel, a két-nyelviek is eltűnnek.
Gondolom, a fiam is néha bekevert szavakat, de nem fókuszáltam a hibákra, mert azok szépen kijavítják magukat, ha elég sok jó mintát biztosítunk. Én a sok jó mintára koncentráltam.
- Óvodában, iskolában milyen nyelvet tanult? Miben hozott változást az otthoni angolozásban az óvoda-/iskolakezdés?
Francia óvodába járt és először franciául tanult meg írni. Az iskolában angolt tanult. Kevesebb időnk lett, szakaszosabb lett az otthoni angolozás. Ahogy fent írtam, az iskola alapvetően nem volt jó élmény a fiamnak, bár többel próbálkoztunk. Ott biztosan nem tanult volna meg angolul.
- Mikor tudatosodott a fiadban, hogy mekkora kincs birtokában van? Mit gondol ő erről, beszélgettetek már róla? A saját gyermekeinek például továbbadná a nyelv szeretetét és ismeretét?
Nem tud megnevezni egy időpontot, hogy mikor tudatosodott benne ennek az értéke, de gyakran érezte/érzi ezt. Pl. hogy külföldön még egészen kicsi gyerekként is tudott kommunikálni, barátkozni; hogy értette a filmeket, történeteket, a dalok szövegét; vagy később hogy munkát kapott a jó angolja miatt. Úgy érzi, hogy rengeteg mindent nem tudna, ha nem beszélne angolul, teljesen más ember lenne, nem is ő. Ha gyereke lesz, ő is azon lesz, hogy átadja neki az angol nyelvet.
- Mi volt a legextrémebb tévhit, amivel eddigi munkád során találkoztál?
Hoffman Rózsának, a második Orbán-kormány oktatási államtitkárának az a nézete, hogy nem hatékony a kisgyerekkori idegennyelv-tanulás, mert a kis gyerek azt sem tudja, hogy mi a határozó. Ebben az időszakban heves támadás alá került a kisgyermekkori idegennyelv-tanulás és hemzsegett a sajtó az efféle kijelentésektől, és az emberek feje is tele lett rengeteg megalapozatlan, minden szakértelmet nélkülöző nézettel, mert fontos személyek szájából hangzottak el. Ekkor történt az is, hogy egy szorongó anyuka azzal fordult hozzám, hogy mit tegyen, neki angol a férje, aki nem tud magyarul, és angolul beszél a gyerekükhöz, most meg azt hallja mindenhonnan, hogy ez árt a gyerekének, pszichésen sérülni fog.
- A legtöbb szülő fél belevágni az otthoni nyelvátadásba, legtöbbször azzal indokolják, hogy hiányosak a nyelvi ismereteik és nem szeretnék rosszul átadni. Mennyire tud átadni egy idegen nyelvet az a szülő, aki alig beszéli az adott nyelvet?
Ma már rengeteg forrás áll a szülő rendelkezésre, amivel fejlesztheti magát, és amit a gyereke rendelkezésére tud bocsájtani, így autentikus nyelvi mintákat tud adni a gyereknek. Egyébként Lomb Kató azt mondta, hogy egy nyelvet rosszul tudni is jó. Melyik jobb: ha rossz angolsággal kér valaki útbaigazítást, vagy ha órákig tévelyeg, mert nem meri kinyitni a száját?
- Mit tanácsolsz azoknak a szülőknek, akik nem mertek még belevágni a játékos otthoni nyelvátadásba?
Amíg „nem merik”, ne kezdjék el, nehogy a nyelv helyett a nyelv okozta szorongást adják át a gyereknek.
Nagyon szépen köszönöm Judit válaszait, azt hiszem minden hasonlóan gondolkodó szülőtársam egyetért a korai nyelvtanulásról alkotott nézeteiddel!
Külön köszönöm az utolsó tanácsot, hiszen akiben egyébként is gátlások és félelmek, kételyek vannak a nyelvátadást illetően, azok nem tudnak átadni a nyelv szeretetéből gyermeküknek. Akkor inkább tényleg várják meg azt a pillanatot, amikor úgy érzik, hogy szívesen és önfeledten, szülőként is szórakozva tudnak nyelvet átadni gyermeküknek! Hiszen az egésznek akkor van értelme, ha élményt ad mindkét félnek a másik nyelven való játék és kommunikáció!
Kívánok sok kitartást, sikert és még több örömet a játékos nyelvátadáshoz minden szülőtársamnak és Juditnak is a munkájához ezen a fantasztikus pályán!
(A képek a korábbi British Council Családi angol foglalkozásain készültek.
Az interjúban Fehér Judit magánvéleményt fogalmaz meg, ami nem tükrözi a British Council állásfoglalását.)
[/et_pb_text][/et_pb_column][et_pb_column type=”1_3″ _builder_version=”3.25″ custom_padding=”|||” global_colors_info=”{}” custom_padding__hover=”|||”][et_pb_team_member name=”Fürész-Mayernik Melinda” position=”Angol Kalauz program alapítója” image_url=”https://angolkalauz.hu/wp-content/uploads/2018/05/20180305_Melinda_091.jpg” _builder_version=”3.3.1″ saved_tabs=”all” global_colors_info=”{}”]Az Angol Kalauz – Kisgyermekkori angol nyelvi nevelési program alapítója, a módszertan kidolgozója és az angolkalauz.hu cikkeinek és oktatóanyagainak szerzője Fürész-Mayernik Melinda. Két kisgyermekét neveli magyarul és angolul, a játékos angol nyelvi fejlesztéshez nyújt segédanyagokat kisgyermekes szülőknek és pedagógusoknak. 2008 óta foglalkozik gyerekekkel (matemaitka-angol szakos tanító), szakértői cikkeit megtalálod szülőknek és pedagógusoknak szánt online és print magazinokban, találkozhattál a nevével rádióban és televízióban is. Programját az ország több óvodájában alkalmazzák, foglalkozásvezetői erősítik a csapatot, melynek küldetése, hogy a gyerekek megtapasztalhassák a játszva angolozás élményét, hogy később szívesen és gátlások nélkül beszéljenek angolul. Módszertani-gyakorlati könyveit az ország több óvó- és tanítóképzőjén ajánlott kiadványként tartják számon.
[/et_pb_team_member][et_pb_text _builder_version=”3.27.4″ saved_tabs=”all” global_colors_info=”{}”]
Keresd a játékos angolozáshoz, kétnyelvű neveléshez kapcsolódó napi tippeket a Facebook oldalon is:
www.facebook.com/angolkalauz
[/et_pb_text][et_pb_text _builder_version=”3.27.4″ saved_tabs=”all” global_colors_info=”{}”]Do it in English!
Nyelvhasználati kézikönyv óvodapedgógsoknak, tanítóknak, szülőknek
Gyurmázás, éneklés, papírhajtogatás, ollóhasználat, gyöngyfűzés, mozgás, bábozás szó- és kifejezéstára angolul
[/et_pb_text][et_pb_text _builder_version=”3.27.4″ global_colors_info=”{}”]
Exkluzív támogatás: Hogy soha ne érezd magad egyedül a kétnyelvű nevelésben, játékos angolozásban!
AZ ANGOL KALAUZ KLUBTAGSÁG ABBAN SEGÍT, HOGY GYERMEKE(I)D JÁTSZI KÖNNYEDSÉGGEL MÉGIS HATÉKONYAN, AZONNAL HASZNÁLHATÓ ÉS KIPRÓBÁLT SEGÉDANYAGOKKAL NEVELHESD KÉTNYELVŰEN!
[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]