Óvodaválasztás szempontjai – Egynyelvű vagy kétnyelvű óvodát válasszunk?

Az óvodába való beiratkozási időponthoz közeledve egyre több kérdést kapok, hogy milyen szempontok szerint érdemes óvodát választani, egynyelvű vagy kétnyelvű óvodába írassuk-e a gyerkőcöt… Nem is olyan egyszerű csemeténknek óvodát választani, hiszen annyi lehetőség kínálkozik és sok-sok tanácsot is kap ilyenkor a szülő, így a végén már nem is igazán tudja, hogy hogyan döntsön.

Nyilván minden esetben figyelembe kell venni a gyermek személyiségét, elsősorban annak alapján döntsünk, hogy neki mi a jó. Mi ismerjük a legjobban a gyermekünket, így mi tudjuk leginkább eldönteni, hogy mi a jó neki. Annál is inkább, mert minden gyermek különböző, nincsenek egyetemes igazságok.

Az alábbi pontokban összeszedtem segítségképpen az óvodaválasztás szempontjait, hogy mit érdemes megfigyelni, amikor nyílt napra megyünk az oviba.

Az egynyelvű vagy kétnyelvű óvodát válasszunk kérdésre pedig a bejegyzés végén fogok kitérni.

Az óvodaválasztás szempontjai:

1. Óvoda elhelyezkedése, megközelíthetősége: Érdemes megnézni, hogy milyen messze van a kiszemelt óvoda a lakóhelyünktől, mennyit kell gyalogolni, autózni, hogyan lehet megközelíteni. Ha messzebb van tőlünk, akkor érdemes belekalkulálni, hogy a gyerkőcöt esetleg előbb kell felkelteni, hogy időben odaérjünk és hazafele is hosszabb az út. Van-e az óvodához közel parkoló, mennyire biztonságos a bejárat stb. Bár többnyire úgyis mi visszük a gyermeket, azért nem mindegy, hogy mennyire forgalmas a környezet.
2. Óvoda programja: Érdemes megkérdezni, hogy mi az óvoda programja, milyen nevelési elveket és programokat tartanak fontosnak, tudunk-e ezekkel azonosulni.
3. Pedagógus személyisége: Ez talán a legfontosabb szempont, hiszen az óvónéni, illetve a dajka tölti a gyermekkel a nap nagy részét, ezért evidens, hogy olyan személynek kell lennie, akiben mi magunk is maximálisan megbízunk, mind szakmailag, mind emberileg. Az első benyomások után érdemes megfigyelni, hogy mennyire türelmes és hogyan bánik a gyerekekkel. Nagyon sok minden leszűrhető a „kirakati nyílt napon túl” abból, ahogyan a gyerekekkel bánik. Mernek-e tőle kérdezni, mennyire zsongják körül a gyerekek, boldogok-e, felszabadultak-e. Érdemes tőle kérdezni, beszélgetni, ebből is rengeteget lehet megtudni, próbáljuk megismerni kicsit közelebbről.
4. Csoportlétszám: Minél kisebb a csoport létszáma, annál több figyelem jut egy-egy gyermekre, sokkal barátságosabb, családiasabb a légkör.
5. Csoport összetétele: Itt is a gyermekünket kell ismerni ahhoz, hogy tudjuk melyik csoport lesz rá fejlesztő hatással. A homogén csoportokban együtt fejlődnek a gyerekek, kb. egyforma fejlettségi szinten vannak, így együtt tudnak haladni. A vegyes csoportokban a gyermek szociális érzéke és empátiakészsége tud fejlődni, tanulhat a nagyobbaktól, megtanulhat segítséget kérni és adni.
6. Felszereltség, dekoráció: Nyilván fontos, hogy a gyermekek számára biztonságos játékok legyenek a csoportszobában, amelyek érdekesek és figyelemfelkeltőek, modernek és szépek, de nem minden a külcsín. A dekoráció is sok mindent elárul, a pedagógus szépérzékén túl azt is mutatja, hogy mennyit kreatívkodnak, kézműveskednek a gyerekek a csoportban.
7. Udvar: A biztonságos játékokon túl szintén a felszereltség és az udvar kinézete a mérvadó: füves, fás részek, van-e árnyék, homokozó, kiviszik-e a gyerekeket télen is, nem sáros stb.
8. Beszoktatás rendje: Mennyire veszik szigorúan, ott lehetnek-e a szülők a beszoktatási időszak alatt, ha igen meddig. Vagy inkább azt az elvet vallják, hogy nem kell a pátyolgatás, maradhat a gyermek az oviban anyu vigyázó szeme nélkül is. Itt is gyermekünk érdekeit vegyük figyelembe, mennyire barátkozik könnyen, milyen gyorsan oldódik fel idegenek között stb.
9. Speciális igények: Ha esetleg a gyermekünk valamilyen ételérzékenységben szenved, akkor van-e lehetőség külön étkezést igénybe venni. De ide tartozik pl. az allergia kérdése, illetve az is, ha valamilyen állandó gyógyszert szed, amiről az óvodapedagógusnak tudnia kell.
10. Külön foglalkozások: Milyen lehetőségek vannak az óvodában külön foglalkozásra, pl. úszás, tánc, sport, kézműves, idegen nyelv stb. Ezek beépülnek-e az óvoda programjába, vagyis igénybe veheti a gyermek napközben az óvodai idő alatt, ha a szülő szeretné, így nem kell neki az óvoda után külön elvinnie valahova. Érdemes megkérdezni, hogy kik számára elérhetők a foglalkozások, ugyanis vannak olyan óvodák, ahol kizárólag a nagycsoportosok számára adnak lehetőséget külön foglalkozásokra, mert a kicsiknek az óvónők inkább a szabad játékot javasolják.
11. Ellátás, költségek: Mennyibe kerül az ellátás, az étkezés, a külön foglalkozások – mik azok a dolgok, amiért fizetni kell, és mennyit.
12. Egynyelvű vagy kétnyelvű óvoda:

Egynyelvű vagy kétnyelvű óvodát válasszunk?

Úgy gondolom, hogy a mai világban elengedhetetlen, hogy gyermekünk majd idegen nyelveken beszéljen, így nem kérdés, hogy találkoznia kell majd a nyelvvel. Ha ezt megteheti már óvodás korában, akkor azzal a lehető legnagyobb előnyhöz juttatjuk, amit később kamatoztatni tud majd. Sokkal eredményesebb a gyermek nyelvi fejlődése, ha a heti 1-2 órás idegen nyelvi foglalkozások helyett kétnyelvű óvodát választunk számára.  (Természetesen a heti 1-2 óra is pozitívan befolyásolja a nyelvhez való hozzáállását és otthoni rásegítéssel fejlődhet is, de az a környezet, ahol minden nap körülveszi az idegen nyelv sokkal motiválóbb számára.)

Az óvodás korú gyerekek rettentő gyorsan tanulnak, nyitottak az újdonságokra, a nekik megfelelő módszerrel történő nyelvátadás inkább játék, mint tanulás. A 10 éves kor alatti gyermekek nem tanulják a nyelvet, a szakterminus nyelvátadásnak hívja, ami azt jelenti, hogy az anyanyelvéhez hasonló módon tudja az idegen nyelvet is felszedni és észrevétlenül használni. Minél korábban találkozik a gyermek a nyelvvel, annál könnyebben természetesebben fogja beszélni. Teljesen más attitűdökkel áll majd a nyelvtanuláshoz, amellyel megalapozhatjuk a későbbi intézményes nyelvtanulást. A két tannyelvű óvodák mindenképpen előnnyel járnak, így ha tehetjük, akkor inkább a kétnyelvű óvodát részesítsük előnyben.

Ahhoz azonban, hogy a gyermek valóban játékosan és az életkori sajátosságainak megfelelően élvezhesse az ismerkedést a nyelvvel néhány szempontot érdemes itt is figyelembe venni:

• Kétnyelvű-e az óvodai élet vagy csak idegen nyelven beszélnek a gyermekhez? Idegen nyelven és anyanyelven is vannak-e foglalkozások, találkozik-e a gyermek anyanyelvi dalokkal, mondókákkal, mesékkel is?
• Mikor vannak az idegen nyelvi foglalkozások? Állandó délelőtti/délutáni tevékenység formájában? Milyen rendszert követnek a nyelvi foglalkozások?
• Milyen eszközök állnak rendelkezésre az idegen nyelvű fejlesztéshez: autentikus mesekönyvek, hanganyag stb.
• Ki az aki a gyermekkel foglalkozik idegen nyelven? Milyen szinten beszéli a nyelvet? Anyanyelvi beszélő-e? Milyen végzettsége van, ismeri-e a módszertant? Ugyanaz a személy használja-e a két nyelvet, vagy külön anyanyelvi és idegen nyelvi nevelő foglalkozik a gyerekekkel egész nap? Itt is a legfontosabb a pedagógus személyisége, hiszen meghatározó szerepet tölt be gyermekünk idegen nyelvi fejlesztésének elindításában! Amikor mi szülőként otthon foglalkozunk a gyermekkel az inkább a szülő-gyermek kapcsolaton alapszik, nem tanítás, hanem játék, így nem okoz gondot, ha a kisgyermekkori pedagógiai módszertanban nem vagyunk jártasak. Véleményem szerint azonban amikor a gyermekünknek (kétnyelvű) óvodát választunk, akkor járjuk köbe a témát és nézzük meg, hogy ki az, aki idegen nyelven a gyermekünkkel foglalkozni fog. Természetesen nem minden a papír, az hogy valakinek pedagógus végzettsége vagy nyelvvizsgája van még nem azt jelenti, hogy tud is a gyerekek nyelvén beszélni, és ez fordítva is igaz, attól, hogy nincs végzettsége még lehet nagyon jó idegen nyelvi nevelő. Ajánlatos, hogy a kisgyermekek lélektanával és pedagógiai módszertannal tisztában legyen, emellett pedig az idegen nyelvből ne 1-2 „leckével” járjon a gyerek előtt… Nem véletlen, hogy főiskolákon, egyetemeken külön képzésben foglalkoznak az óvodáskorúak, kisiskolások és középiskolások nyelvi nevelésével. Gondoljunk azért arra, hogy amikor pl. a fogunk fáj, fogorvoshoz fordulunk, ha a szemünk, akkor pedig szemészorvoshoz….

Összességében olyan óvodát válasszunk, ahol a gyermek jól érzi magát, biztonságban van és kedves, nyitott óvónénik, dajkák foglalkoznak a gyermekkel. Valójában nem is óvodát választunk, hanem leginkább óvónénit, hiszen az ő személyisége lesz meghatározó a gyermek számára. Bár az óvoda nem helyettesítheti a családot és az anyukát, azért mégis szerető, családias, nyugodt közeget tud teremteni a gyermek számára. Ha gyermek igényeit vesszük figyelembe, akkor mi is és a gyermekünk is nyugodtak és boldogok lehetünk.

Kívánok mindenkinek felhőtlen és vidám óvodai napokat! 🙂

Melinda

Ha iskolába készül a gyermeked, akkor itt találsz egy hasonló összefoglalót az iskolaválasztás szempontjairól is:

>> Iskolaválasztás szempontjai – Egynyelvű vagy kétnyelvű iskolát válasszunk?

 Kép forrása: www.pixabay.com