Diszlexia és nyelvtanulás – Interjú Imréné Sarkadi Ágnessel

A korai nyelvoktatás témája még mindig képes nagy port kavarni a szülők és a szakemberek körében is, sokan gondolják úgy, hogy felesleges és a gyermek számára megterhelő, ha túl korán kezd egy idegen nyelvvel ismerkedni, árthat az anyanyelvi fejlődésnek, megkésett beszédfejlődést, diszlexiát okozhat stb.

Az én véleményemet már többször kifejtettem a témában: itt a blogon és más szülőknek, pedagógusoknak szóló oldalakon is. Úgy döntöttem, hogy ezúttal kikérem egy olyan szakember véleményét is a korai nyelvi fejlesztés témájáról, aki nyelvtanárként 15 éve tanít diszlexiás nyelvtanulókat angolra, 10 éve pedig cikkeket és továbbképzéseket is tart ezzel kapcsolatban, így nála hitelesebb személyt nem találtam a  témában. Ő Imréné Sarkadi Ágnes. Ági részt vett három nagy diszlexiával foglalkozó projektben: Esélyegyenlőség a nyelvtanulásban (ELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék), iSheds (MTA Pszichológiai Kutatóintézete) , DysTEFL (MTA TTK KPI). Számos cikk mellett a diszlexiások szótanulásáról írt a Language learners with Special Needs című könyvben, az Idegennyelv-elsajátítás és részképesség-zavarok  című kötetben is írt fejezeteket. Fő kutatási területei: a diszlexiás nyelvtanulók szótanulása, diszlexiások nyelvtanulással kapcsolatos tapasztalatai és diszlexiás nyelvtanulók jogi helyzete (pl. nyelvvizsgáztatás). A DysTEFL nevű Európai Uniós projektben kollégáival együtt egy diszlexiás nyelvtanulókról szóló tanártovábbképzési anyagot dolgozott ki. A DysTEFL projekt megnyerte a British Council ELTon díját az Innovation in Course Design kategóriában, valamint megkapta az Európai Bizottság European Language Label díját.    Jelenleg Ági is kisfiával van otthon, és emellett blogján (www.sikeresdiszlexias.blogspot.hu) oszt meg ötleteket, tippeket szülőkkel, diszlexiás felnőttekkel és tanárokkal.

Fogadjátok szeretettel a vele készült interjút!

  • Mondd el nekünk kérlek röviden, hogy mi is a diszlexia? Kit nevezünk diszlexiásnak?

Sajnos nincs teljes konszenzus a diszlexia definícióját illetően, gyakran dolgoznak más és más diszlexia definícióval a kutatók,a gyakorlati szakemberek a diszlexiások érdekvédelmi szervezetei és az oktatáspolitikusok. Ezenkívül országonként is változik a diszlexia definíciója. A diszlexia külföldi definícióiba például szinte mindig beletartozik nemcsak az olvasás, hanem az írás elsajátításának nehézsége is. Tehát a diszgráfia szót nem használják a helyesírási nehézségekre, a diszgráfia csak az íráshoz szükséges mozgások kivitelezésének nehézségére utal. Tehát arra, hogy nem tudja megfelelően fogni a ceruzát, olvashatatlan az írása. Magyarországon viszont az terjedt el, hogy a diszgráfiát a helyesírási nehézségekkel kapcsolatban is használják, és a diszlexia szó hallatán a legtöbben csak az olvasási nehézségekre gondolnak.

Én kiindulási pontként jónak tartom Bryant és Bradly 1985-ös definícióját, amely szerint a diszlexia az írás és olvasás elsajátításának neurológiai alapú nehézsége, amely nem magyarázható értelmi fogyatékossággal vagy a megfelelő oktatás hiányával. Több fontos eleme is van ennek a definíciónak: a neurológiai alap, az hogy a diszlexia független az értelmi képességektől, végül az, hogy nem azért lesz valaki diszlexiás, mert nem megfelelő módszerekkel tanítják írni-olvasni. A nem megfelelő módszerek miatt lehet, hogy olvasási- írási nehézségei lesznek – de az nem diszlexia.

Fontos megemlíteni, hogy van egy olyan megközelítés, amely a diszlexiára nem elsősorban tanulási zavarként tekint, hanem képességek és nehézségek kombinációjaként. Szoktak beszélni úgynevezett diszlexiás erősségekről, ilyen például a kreativitás, a hatékony problémamegoldás, és a globális/holisztikus gondolkodásmód.

  • Milyen okai lehetnek a diszlexiának, hogyan alakulhat ki?

A diszlexia közvetlen okának leggyakrabban a fonématudatosság zavarát tartják. A fonématudatosság azt jelenti, hogy tudatában vagyunk annak, hogy a szavak a hangokból állnak, valamint azt, hogy a szavak hangokra bonthatók. A diszlexiásoknak ezzel van nehézségük. Tágabb értelemben a diszlexiának neurológiai okai vannak, az agy struktúrájában és funkcionális működésben is találtak eltéréseket. Ezenkívül fontos megemlíteni, hogy genetikai háttere is van a diszlexiának.

Arról is érdemes beszélni, hogy vannak olyan természetes fejlesztések, amelyek régen részét képezték a gyerekek életének, de ma már sokszor nem, így egyesek szerint ma már kisebb neurológiai eltérések is diszlexiához vezetnek. Kitűnően ír erről  Gyarmathy Éva A diszlexia a specifikus tanítási zavar című könyvében. Többek között olyan természetes fejlesztéseket említ meg, mint a felolvasás, a közös zenélés, a házimunkában való részvétel. Kiemeli azt is, hogy korunkra jellemző egy úgynevezett audiovizuális élmény túlterheltség, ami szintén nem kedvez az olvasáshoz szükséges készségek fejlődésének. Ez egy nagyon jól érthető, informatív könyv, minden szülőnek javaslom az elolvasását.

  • Miből vehetjük észre, ha a gyermekünk esetleg diszlexiás, mikor érdemes szakemberhez fordulni, ha esetleg ilyen tanulási zavarra gyanakszunk?

Mivel már említettem a genetikai hátteret, ezért ha olyan családba születik egy gyerek, ahol már van diszlexiás (nagyszülő, szülő, testvér), akkor rá fokozottan figyeljünk. Kisbabáknál nagyon fontos a mozgásfejlődés. Ha a baba jóval később csinál egyes mozgásokat, illetve ha a mozgásfejlődéséből kimarad a mászás, mindenképpen forduljunk korai fejlesztéssel foglalkozó szakemberhez. A kisbaba korban végzett fejlesztés hihetetlenül sokat segíthet. Óvodáskorban szintén érdemes figyelni a mozgásra, diszlexia veszélyeztetettségre utaló jel lehet mind a nagymozgások ügyetlensége pl. nem tudja elkapni a gyerek a labdát, mind a finommozgások területén lévő elmaradás (itt olyan területekre kell gondolni, amihez “kézügyeség kell”- rajzolás, vágás, gyöngyfűzés, öltözés). Ezenkívül gondot okozhat a gyereknek a testrészeinek megnevezése, a térben (pl. előtt, alatt, fölött) és időben (reggel, este, tegnap, ma, holnap) való tájékozódás. Jellemző lehet még a szegényes szókincs, a beszédmegértés és észlelés zavara is.

  • Okozhat-e diszlexiát a korai idegennyelvi fejlesztés? Zavarhatja-e a beszédfejlődést a szülővel való idegen nyelvű játék és/vagy az idegen nyelvű foglalkozások?

Ahogy mondtam a diszlexiának neurológia okai vannak, ezeket alapvetően nem tudja létrehozni az idegen nyelvvel való korai találkozás. Más kérdés a beszédfejlődés: a korai idegen nyelvi fejlesztés esetleg kismértékben lassíthatja a beszédfejlődést, és elképzelhető hogy a hangok tiszta ejtésével is több lesz a gond, egy rövid ideig. Ugyanakkor nem hiszem, hogy olyan gondokat  okozna, amelyeket az óvodai logopédiai fejlesztés nem tud orvosolni.

Tehát az általad javasolt napi 15 perc (megfelelő metodikájú) angolozásnak, nem látom a kockázatát a diszlexia szempontjából. Ugyanakkor a metodikailag nem megfelelő fejlesztésnek lehetnek negatív következményei. Például azt problémásnak tartom, amikor egy angolul nem anyanyelvi szinten beszélő anyuka, úgy dönt, hogy csak angolul beszél a gyerekével, és párjára és a család többi tagjára hagyja a gyerek magyar nyelvvel történő megismertetését. Úgy gondolom, hogy a gyerek nyelvi fejlődés szempontjából nagyon fontos, hogy az édesanyja elsődlegesen olyan nyelven beszéljen hozzá, amit magabiztosan, anyanyelvi szinten beszél.

Szintén nem szerencsés az, amit a napokban olvastam egy fórumon: egy anyuka nagyon büszke volt mert másfél éves kislánya több angolt szót is tud, magyar szavakat nem igazán használ még. A gyerek egyéves kora óta néznek egész estés Disney rajzfilmeket angolul, így “ragadták rá” az angol szavak. A tévénézéssel kapcsolatos megengedőbb irányzatok sem helyeslik a gyerekek két éves kor alatti tévénézését- főleg nem másfél órán keresztül- így szerintem ez az eset több szempontból is problémás. Kétéves kor felett kevésbé problémás a rövid angol nyelvű mesenézés, de ez alatt az életkor alatt, ha lehet ne nézzünk magyar meséket se. A mesenézéssel töltött idő sok fontos készség fejlesztésétől veszi el az időt.

Az is gond lehet, ha a nyelvtanulás miatt nem jut idő a már említett természetes fejlesztésekre. Ezért nagyon lényeges az, hogy a korai nyelvtanulás ne szorítsa háttérbe a következő  területek fejlesztését: az anyanyelvi mondókázás, anyanyelvi mesélés, anyanyelvi spontán beszélgetés a szülővel, a finommotrika és a mozgás fejlesztése (itt főleg a szabad levegőn való játékra gondolok). Ha ezek mellett egy szülő tud időt szánni a napi angolozásra, az nagyon jó. De ha ezek a területek háttérbe kerülnek, az tényleg tanulási nehézségekhez vezethet. Szóval, ha időhiányban szenved és választania kell, akkor inkább az angolozásról mondjon le.

Végezetül nagyon fontos odafigyelni, hogy írni-olvasni ne tanítsunk angolul a magyar olvasás-írás megtanulása előtt. Ez komoly problémákhoz vezethet az olvasás-írás tanításában.

  • Mit gondolsz, hasznos-e ha a gyermek akár már baba korban játékos formában ismerkedik egy idegen nyelvvel?

Kiejtés szempontjából mindenképpen hasznos  a korai nyelvtanulás, ilyenkor van esély az anyanyelvi szintű kiejtés elsajátítására is. Ez igaz a diszlexiásokra is.

Diszlexia szempontjából lehet egy másik előny is. A diszlexiások egy részének gondja van a mondatszerkezet érzékelésével és a szintaktikai tudatossággal (ez nem a diszlexia egyik tünete, hanem együtt jár vele. Ők iskolásként, felnőttként is rengeteg gyakorlás mellett is nehezen tanulják meg, hogy kell helyes mondatokat alkotni, a nyelvtani szabályokat nehéz megérteniük. A korai angolozással ezeket a szerkezeteket lehetőségük van észrevétlenül megtanulni. (Más diszlexiások viszont nagyon jól megértik a nyelvtani magyarázatokat- ebben nagyon különbözhetnek egymástól  a diszlexiás nyelvtanulók).

Viszont arról sem szabad megfeledkezni, hogy a diszlexiások egy részének gondot okoz az auditív információ feldolgozása, nehezen tanulnak hallás után. (Van például olyan tanítványom aki gyerekként egy évet élt Németországban és úgy érzi semmi sem ragadt rá.)

Az ilyen képesség profilúaknál elképzelhető, hogy a korai nyelvtanulás sem segít. Sajnos arról nincs konkrét kutatás hogyan hat a korai nyelvtanulás a diszlexiára.

  • Mikortól és hogyan ajánlod a korai idegen nyelvi fejlesztést? Milyen módszert tartasz elfogadhatónak, hogyan történjen az idegen nyelvi fejlesztés kicsiknél?

A játékos angolozás, tényleg szigorúan korlátozva az idejét (én a napi 15 percnél jóval többet már soknak tartom) már babakortól is jó lehet. Ha belegondolunk nincs abban semmi erőltetett, vagy természetellenes, hogy egy anyuka a sok magyar dal mellett is amit tud,  egy angolt is elénekel a gyerekének, vagy megmutat neki egy -két angol mondókát. Azt gondolom, hogy az is fontos hogy ne álljunk teljesítmény-centrikusan a kérdéshez. A hangsúly az örömteli együttléten legyen, és azon, hogy élvezzük, amit csinálunk- ne akörül forogjanak a gondolataink, hogy akkor ebből dalból majd hány szót mond vissza a gyerek egy hét vagy egy év múlva. Ne akarjuk görcsösen a dolgot, és nem versengjünk másokkal, kinek tud több szót a gyereke.

Legyen olyan az angolozás, hogyha kiderül, hogy szinte semmi se ragadt a gyerekre, akkor is úgy érezzük értékes időt töltöttünk együtt .Van egy ötéves kislányom, ő is találkozott már az angol nyelvvel dalok és rövid mesék formájában. Abban reménykedtem, hogy az angol nyelvvel való korai találkozás jót tesz majd a kiejtésének, más elvárásom nem volt. Most már gyakran mond magától három-négy szavas mondatokat, ennek nagyon örülök, de egyáltalán nem vártam el, hogy így legyen.

Ahogy már mondtam fontos az időkorlát és még az is, hogy ne próbáljuk a csak angolba létező hangok kiejtését direkt mód megtanítani egy kicsit gyereknek. Pl a th betűkombináció két különböző hangot jelöl a thank és a that szóban. Egyik sem létezik a magyarban- de az ehhez tartozó nyelvtartást ne tanítsuk- a kiejtéskorrekció feladatát először hagyjuk meg a logopédusoknak és a magyar nyelvre koncentrálódjon.

Metodika szempontjából nagyon jónak tartom az oldaladat, megfelel a gyerek életkori sajátosságainak ezenkívül multiszenzoros, sok érzékterületet aktivizál, ebből a szempontból rokon a diszlexiás nyelvtanulók oktatásának módszertanával.

Azt hiszem még a korai nyelvtanulás ellenzőinek is el kell fogadnia azt, hogy a szülők egy részében megvan az igény arra, hogy gyerekük minél korábban elkezdjen ismerkedni egy idegen nyelvvel. Nagyon jó, ha ilyenkor a gyerek életkori sajátosságainak megfelelő, metodikailag helyes úton járnak, és elkerülik az olyan vitatható módszereket, mint amikor egy nyelvtudásában bizonytalan anyuka csak idegen nyelven kommunikál a gyermekével, vagy hogy órák hosszat nézetnek idegen nyelvű videókat a gyerekeikkel.

  • Van-e olyan eset, amikor nem ajánlod a korai nyelvoktatást és kifejezetten kéred a szülőket, hogy inkább az anyanyelvi fejlődésre helyezzék a hangsúlyt?

Igen, ha a gyerek vagy a szülő láthatóan nem élvezi, nem töltődik fel tőle, feladatnak érzi. Akkor is érdemes abba hagyni, amikor túlterhelt a szülő és úgy érzi az anyanyelvi beszélgetésre, mesélésre sem jut elég ideje. Amennyiben gyerekünknek logopédiai fejlesztésre kell járnia, egyeztessünk a logopédussal.

Köszönöm szépen az interjút Áginak, és kívánok további sok örömet és sikert a munkájában!

Aki szeretne a témában hiteles forrásból tájékozódni, ajánlom szeretettel Ági blogját és a Facebook oldalát:

>> www.sikeresdiszlexias.blogspot.hu

>> www.facebook.com/sikeresdiszlexias

Ha pedig a gyermeked  vagy tanítványod játékos (otthoni) angolozásához szeretnél segítséget, szólistákat, heti terveket, mondókákat és letölthető anyagokat, akkor itt a blogon és az Angol Kalauz Facebook oldalán is találsz hasznos támpontokat!

>> www.facebook.com/angolkalauz

Vidám angolozást, örömteli angolos perceket kívánunk! 🙂

Fürész-Mayernik Melinda

Fürész-Mayernik Melinda

Angol Kalauz program alapítója

Az Angol Kalauz – Kisgyermekkori angol nyelvi nevelési program alapítója, a módszertan kidolgozója és az angolkalauz.hu cikkeinek és oktatóanyagainak szerzője Fürész-Mayernik Melinda. Két kisgyermekét neveli magyarul és angolul, a játékos angol nyelvi fejlesztéshez nyújt segédanyagokat kisgyermekes szülőknek és pedagógusoknak. 2008 óta foglalkozik gyerekekkel (matemaitka-angol szakos tanító), szakértői cikkeit megtalálod szülőknek és pedagógusoknak szánt online és print magazinokban, találkozhattál a nevével rádióban és televízióban is. Programját az ország több óvodájában alkalmazzák, foglalkozásvezetői erősítik a csapatot, melynek küldetése, hogy a gyerekek megtapasztalhassák a játszva angolozás élményét, hogy később szívesen és gátlások nélkül beszéljenek angolul. Módszertani-gyakorlati könyveit az ország több óvó- és tanítóképzőjén ajánlott kiadványként tartják számon.

Keresd a játékos angolozáshoz, kétnyelvű neveléshez kapcsolódó napi tippeket a Facebook oldalon is:

www.facebook.com/angolkalauz

Mondókázz gyermekeddel angolul!


Az Angol kalauz a mondókák világába című könyv segít! Több, mint 300 angol nyelvű mondóka és gyermekdal az eljátszásukhoz szükséges magyar nyelvű gyakorlati  tanácsokkal! A British Council Családi angol programja és Vida Ágnes (Kismamablog) ajánlásával!

Exkluzív támogatás: Hogy soha ne érezd magad egyedül a kétnyelvű nevelésben, játékos angolozásban!


AZ ANGOL KALAUZ KLUBTAGSÁG ABBAN SEGÍT, HOGY GYERMEKE(I)D JÁTSZI KÖNNYEDSÉGGEL MÉGIS HATÉKONYAN, AZONNAL HASZNÁLHATÓ ÉS KIPRÓBÁLT SEGÉDANYAGOKKAL NEVELHESD KÉTNYELVŰEN!

Angolozik a család – Kétnyelvű nevelés a gyakorlatban


Szülői kézikönyv a kétnyelvű nevelés, játékos angol nyelvi fejlesztés gyakorlati megvalósításához Magyarországon

Legyen az otthoni angolozás, kétnyelvű nevelés élmény, közös családi program, mellyel hatalmas lehetőséget adsz gyermekednek, hogy az angol nyelvet szívesen és jól beszélje!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Ez a weboldal sütiket (cookie) használ a lehető legjobb felhasználói élmény érdekében. A weboldal további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk. További információ az adatkezelésről: https://angolkalauz.hu/adatvedelmi-tajekoztato/

Bezárás