Angol nyelvtan „tanítása” gyerekeknek – Mikor, mennyit bírnak el a kicsik?

Ha röviden szeretném megfogalmazni, akkor azt mondhatom, hogy határ a csillagos ég, bármennyit elbírnak! 🙂 Gondoljunk csak a magyar nyelvre, itt is szituációknak megfelelően használjuk az igeidőket és igemódokat, nem gondolkodva azon, hogy vajon elbírja-e a gyermek, hiszen ha cselekvésbe, kontextusba ágyazva kapja a nyelvi panelt, akkor meg fogja érteni és később ő maga is helyesen fogja használni. Ugyanez vonatkozik az angol nyelvre is, ha megfelelő kommunikációs tartalommal együtt használjuk, akkor megérti a Perfect Tense-es mondatot is.

Nyilván kisebb gyerekeknél érdemes azért a 12 igeidő közül azokat használni, amiket egyébként is alkalmazunk, nem erőltetve a többit. Már csak azért is, mert ha a fokozatosság elvét nézem, akkor magyarban sem a körmondatokkal kezdjük, hanem az egyszerűbb szerkezetűekkel. Ezt a fokozatosságot érdemes követni az idegen nyelvvel is.

Nagyon jól írta a kérdező, hogy a történeteken keresztül, mesékre bízva foglalkozott a nyelvtannal, hiszen ezeken keresztül észrevétlenül rögzülnek a panelek. A gyerek ugyanis még nem keresi az összefüggéseket, elfogadja, hogy így használjuk és kész. Pontosan ennél fogva nincs jelentősége egyébként, hogy mennyi és milyen igeidőt használunk, mert neki teljesen mindegy, hogy melyiket hogyan képezzük, egyszerűen csak használni fogja, ahogy megszokta, hogy Te is használod abban a kontextusban.

Hogyan lehet még nyelvtani szerkezeteket belopni a játékos angolozásba?

Nyelvtan „tanítása” gyerekeknek:

Ahhoz, hogy megértsük milyen módokon adhatók át a nyelvtani panelek, érdemes a gyermek életkori sajátosságaival tisztában lenni:

• hatalmas képzelőerő
• „értelem” megragadására való képesség: gesztusok, intonáció, mimika és a tevékenységek segítenek nekik megértei a tartalmat
• kreativitás a nyelvtani formákkal szemben pl. „switch off the dark”
• „itt és most” szituációkból értenek
• alapvető ösztön a beszélgetésre, interakcióra
• sokatmondó környezet: dalok, mondókák, történetek, témák és tevékenységek, amelyek a gyerekhez közel állnak; gesztusok, mimika, amik pedig támogatják a megértést
• közvetett tanulás képessége: a jelentésre koncentrál, felszedi a szavakat, szabályokat pl. mesekönyvből (a közvetlen tanulás a 10 év feletti gyerekekre jellemző: a formára koncentrálnak, a nyelvtani szerkezetet próbálják megérteni)

Hogyan sajátítják el a gyermekek a nyelvtani szerkezeteket? 

1. Noticing: A gyermek megfigyeli, észreveszi az új nyelvtani szerkezetet. Ehhez szükséges, hogy megfelelő input legyen, több alkalommal találkozzon vele és egyértelműen felismerje az adott nyelvi panelt: jelentés+forma+használat.
2. Restructuring: A gyermek „manipulál” a nyelvvel, próbálgatja máshogyan is használni – más szövegkörnyezetben, más szavakkal, szituációban, játékokkal
3. Automatizing: A legmagasabb szint, a kimenet, amikor a gyermek magától használja, automatikusan az új információt.

Módszerek:

• mesekönyvek
• mesefilmek
• mondókák, dalok
• párbeszéd
• szituációs játékok

 Összegezve tehát elmondható, hogy a gyerekek képesek a nyelvtani szerkezeteket is játszva, észrevétlenül a mondókákból, mesékből elsajátítani! Ha pedig beszélni szeretnél hozzá, használd ösztönösen a nyelvi paneleket is!

Vidám angolozást!

Melinda