Ki a kétnyelvű? Ez az érdekes és megosztó kérdés merült fel a csoportban, amire most egy hangos bejegyzés formájában szeretnék Nektek válaszolni.

A kétnyelvűség meghatározása nem könnyű feladat, hiszen több megközelítés is megtalálható a szakirodalmakban, a kétnyelvűeken végzett vizsgálatok pedig bonyolult képet mutatnak.
A következőkben több megközelítésből próbálom bemutatni, hogy kit is neveznek kétnyelvűnek a kutatók, hogy tisztább képet kaphassunk.

 

Bartha Csilla A kétnyelvűség alapkérdései című könyvében felsorakoztat több példát, hogy a legtágabb megfogalmazások alapján ki tekinthető kétnyelvűnek.

A következő beszélőkről próbáljuk meg eldönteni, hogy kétnyelvűek-e vagy sem:

  • egy kétéves, éppen beszélni kezdő gyermek, akihez édesanyja magyarul, édesapja pedig következetesen oroszul szól
  •  egy kolozsvári ötéves, akinek otthoni nyelve a magyar, miközben olyan játszótéren tölt naponta több órát, ahol játszótársai románul beszélnek
  • egy negyedéves olasz szakos egyetemista Budapesten, aki az olasz nyelvet hét éve tanulja
  • egy szakfordító
  • egy politikus személyi tolmácsa
  • egy lengyel fizikus, aki a munkájához szükséges angol nyelvű szakirodalmat el tudja olvasni
  • egy Baranya megyében élő német nemzetiségű gyermek, akinek már csak nagyszülei beszélnek németül, ő szüleivel és környezetével csak magyarul kommunikál, miközben egy német tagozatos általános iskolában magas óraszámban tanulja a német nyelvet
  • egy Dániában született tanárnő, aki kilencéves koráig dánul beszélt, utána azonban szüleivel együtt Németországba költözött, s azóta csak a német nyelvet használja

(A fenti példák Bartha Csilla könyvéből származnak.)

Érdekes és tovább gondolandó beszélők, akikről fentebb szó van, Grosjean megközelítése szerint ők mindannyian kétnyelvűnek számítanak, hiszen mindennapi életük során használják ezeket a nyelveket.

Ki a kétnyelvű? Nem egyszerű a kérdés. Te mit gondolsz? Melyik meghatározás áll közelebb a Te véleményedhez?

Forrás: Bartha Csilla: A kétnyelvűség alapkérdései (Nemzeti TK., Bp, 1999.)

További olvasásra ajánlom:

>>> A kétnyelvű agy sorozat

>>> A sikeres nyelvátadás tíz pontja

 

 

Share

Comments

comments

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Ez a weboldal sütiket (cookie) használ a lehető legjobb felhasználói élmény érdekében. A weboldal további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk. További információ az adatkezelésről: http://angolkalauz.hu/adatkezelesi-nyilatkozat/

Bezárás