Mások-e a kétnyelvűek?

Mindenki számára ismerős helyzet lehet, hogy amikor egy kétnyelvűvel, illetve egy hosszabb távon külföldön élő és hazalátogató személlyel beszélget, bizonyos nyelvtani hibák és furcsa szerkezetek „bántják” az ember fülét. El kell fogadni, hogy a kétnyelvű egyének mentális lexikona (egy szótár az agyban – Gósy 1999., 2005.) más összetételű, tehát ebben mások a kétnyelvűek. Mivel a két nyelv állandóan hat egymásra, a kétnyelvű személy ezeket nem tudja kiiktatni. Ezért fontos a kétnyelvűség sajátosságairól beszélni, hogy ne nézzék őket fura szemmel,  főleg, ha valaki mélyebben szeretné magát a témába ásni, vagy éppen nyelvtanár.

Ennek okán jelentkeztem én is még 2014 októberében Arturo Hernandez érdekes és izgalmas : Bilingual Brain/ Kétnyelvű agy nevű kurzusára, amit az internetnek hála online hallgathattam a Houston Egyetem és a Coursera jóvoltából. Erről szeretnék most egy rövid összegzést írni, illetve kiegészíteni az itthon is elérhető szakirodalommal.

A kétnyelvű agy

A kétnyelvűek esetében érdekes, hogy a nyelvek tárolása egységes vagy elkülönült formában jelenik-e meg, ezért számos kutatás indult a témában.
Az agy részletes anatómiai elemzésével nem szeretnék foglalkozni, ennek Te is utánanézhetsz egy anatómiai atlaszban. Annyi azonban lényeges lehet, hogy a nyelv illetve a beszéd létrehozásához és észleléséhez szükséges legérdekesebb rész a nagyagyvelő, illetve az agyféltekéknek van a legnagyobb jelentőségük a nyelvi folyamatokban, amit a kutatók is vizsgálnak. A beszéd jellegzetesen emberi képesség, ami az agy homloki, halántéki és fali lebenyeinek régióihoz köthető. A beszéd és a nyelv folyamatait a bal és a jobb félteke egyaránt koordinálja, viszont a bal félteke meghatározó a beszédértésben és létrehozásban.
A természetes úton való nyelvelsajátítástól nagyban különbözik az iskolai keretek között történő nyelvtanulás. (Ezt már több helyen is olvashattad.) Az első nyelv elsajátítása automatikusan az alsóbb agykérgi szinteket veszi igénybe, ez magyarázza a különbséget, amit a nyelv kétféle elsajátítási folyamata során tapasztalunk, valamint ez indokolja a jártasságot az első nyelvben, szemben az osztálytermi keretek között megtanult másik nyelvek használatakor tapasztalható akadozásokkal.

Maga az agy vizsgálata is érdekes vállalkozás, ám a kétnyelvű agy feltérképezése ennél is izgalmasabb lehet. A 19. században afáziás (agyi sérülés miatt bekövetkező beszédzavar) betegek megfigyelésével próbáltak képet kapni a kutatók az agynak arról a részéről, ami a beszédtevékenységhez köthető.

Az egyik lényeges kérdés, hogy a kétnyelvűek hogyan tárolják az agyban a nyelveiket. Egy helyen raktározódnak-e a nyelvek vagy külön?

Több elmélet is áll a hipotézis mellett és ellen is.
Ribot szerint a kétnyelvű személy első nyelve hamarabb visszahozható, mint a második. Ez az úgynevezett Low of Regression, vagyis fontos hogy milyen sorrendben veszíti el az egyén a nyelvét.
Pitres úgy gondolta, hogy az a nyelv regenerálódik könnyebben, amelyiket a sérülés körüli időkben használta az egyén. (Familiarity)
Az afáziások gyógyulása azonban általában párhuzamos mintát mutat, vagyis a két nyelv egyszerre tér vissza. Ez a közös tárolást erősítené meg, de egyénenként eltérő eredmények lehetnek.
Grosjean szerint is egységes egészként működik a két nyelv egy személyben, a környezet alapján választja ki, hogy melyiket használja.
A nyelvtanulás módja és az életkor nagyban meghatározza az agyi tárolást. Ha a második nyelvet iskolában tanulják, akkor a tárolás az agykéregben történik, ha viszont közvetlenül, akkor a tárolás a kéreg alatti területeket érinti, ahogyan az első nyelv esetében.

Bár a kétnyelvűek nyelvei egy helyen raktározódnak, érdekes adat, hogy „más személyiségek” kapcsolódhatnak az egyes nyelvek használatához. Erről egy kutatási eredményt is olvashatsz:

>>> Nyelv és Tudomány: Több nyelv, több személyiség

Az Angol Kalauz Youtube csatornáján gyűjtöttem Nektek össze videókat az agyról és a nyelvekről, itt találjátok:

>>> Angol Kalauz Youtube csatorna

A következő részben bemutatom, hogy mi történik az agyban a nyelvelsajátítás során és kitérek az életkor szerepére is.

>>> A kétnyelvű agy 2. rész

Forrás:

www.coursera.org – Arturo Hernandez: Bilingual brain course

Navracsics Judit: Szóaktiváció két nyelven (Gondolat Kiadó, Bp, 2011.)

A kép forrása: www.freedigitalphotos.net (Somkiat Fakmee)

Share

Comments

comments

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Ez a weboldal sütiket (cookie) használ a lehető legjobb felhasználói élmény érdekében. A weboldal további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk. További információ az adatkezelésről: http://angolkalauz.hu/adatkezelesi-nyilatkozat/

Bezárás