„Hogyan kezdjek bele otthon a játékos angolozásba, ha még kicsi a gyerekem?”  Többször kaptam már ezt a kérdést Tőletek, szülőktől. Ahhoz, hogy erre választ kapjunk, érdemes először tisztázni, hogy hogyan tanulnak nyelvet a gyerekek. Kezdjük az anyanyelv elsajátításának menetével.

Fontos állomások:

• 0-4 hónapos korig a gyermek sírással fejezi ki magát
• 4-8  hónapos korban megjelenik a gőgicsélés
• 8-10 hónapos korban ismételgeti a hangját, majd a hangok hosszabb hangsorokká alakulnak
• 8 hónap – 2 év: első szókezdemények, szavak megjelenése  – szituatív beszéd korszaka, amikor a családtagok már megértik, hogy mit szeretne kifejezni
• 2-3  éves korra megjelenik a kontextusos beszéd: az egyszerű, kétszavas mondatok használata jellemző, ritmusos versikéket és mondókákat is szívesen mondogat
• 3 éves korra elér az absztrakt beszéd szintjére, képes elmesélni összetett, bonyolult dolgokat is
• 5-6 éves korban a nyelvi szabályokat többnyire helyesen alkalmazza

A nyelv elsajátításának három fontos pillére van:
1. A „néma időszak”: Babád figyel, hallgat, megért és arckifejezéseken keresztül kommunikál, de még nem beszél.

2. A beszéd kezdete: A kicsi elkezd szavakat, kifejezéseket mondani, memorizálás után rövid versikéket is elmond.

3. Önállósuló mondatalkotás: Mondatokat alkotva fejezi ki magát, saját szókincséből építkezik.

A gyerekek a szavakat nem közvetlenül tanulják, a tartalomra koncentrálnak, a szavakat „csupán” felszedik, a nyelvtani szabályokat pedig ebből hámozzák ki, és nem tudatosan használják.

A kicsi gyerekek számára természetes, hogy nem teljesen értik a körülöttük lévő embereket, ezért az sem okoz nekik különösebb fennakadást, ha időnként az anyanyelvükön kívül más nyelveket is hallanak.

Mi szükséges ahhoz, hogy egy nyelvet megtanuljon a gyermek, vagyis hogyan tanulnak nyelvet a gyerekek?

• Értelmes tartalom, lássa, hogy miről beszélsz, hogy tudjon következtetni. Pl. Can you see…? Látod…?  Persze, miért ne látná, ha megmutatod neki, a szemléltetés viszont elengedhetetlen, amikor egy nyelvet próbálsz átadni gyermekednek.
• Itt és most helyzetek. Abból tanul, amiben éppen van, például szituációk.

• Babanyelv használata: Gesztusok, mimika, arckifejezések, hangsúly, hanglejtés.

A fentiek segítségével a gyermeked használni tudja a képzelőerejét és össze tudja rakni magában a tartalmat.

A gyermekeknek veleszületett ösztöne a játék és a móka. Ezeket használd ki a játékos angolozás során is!

Szükségük van egy olyan témára, ami a gyerekhez közel áll. Ezért IS a szülő egy nagyon jó segítő, hiszen Te ismered a legjobban gyermeked, Te tudod, hogy mivel motiválhatod, milyen érdeklődési köre van.

A gyerekeknek ezen kívül szükségük van a beszélgetésre, párbeszédre. Nem elég, ha leülteted és angol meséket nézetsz vele. Persze a kiejtésen sokat segít, ha anyanyelvi beszélőt hall, de sokkal többet tehetsz érte, ha beszélgetsz is vele. Anyanyelvén is megteszed, miért ne tehetnéd angolul is?

A gyerekkori nyelvtanulás merőben eltér a felnőttkoritól. Tudatos gondolkodás nélkül, veleszületett képességeinek használatával sajátítja el az anyanyelvét (és másik idegen nyelveket), észrevétlenül lesz az övé a nyelv. A gyerekek arra törekszenek, hogy megismerjék környezetüket és megértsék, mit mondanak nekik. Az idegen nyelvet tanuló felnőttekkel szemben, a gyerekek nem akarnak minden szót megérteni, nekik elég néhány ismerős szó, a többit kikövetkeztetik a szituációból. A gyerekek különböző módon és különböző tempóban tanulnak. A nyelvelsajátítás sosem zárul le, mivel egész életünkön át tart, a szókincs folyamatosan bővül, egyre gazdagabbá válik a nyelvezet.

Ebből is látszik, hogy a gyermekek az idegen nyelveket ugyanúgy tanulják, mint az anyanyelvet. Ezért felesleges azt hinni, hogy még értetlen vagy kicsi hozzá. Eleinte nem biztos, hogy sok jelét fogja mutatni annak, hogy bármit megért belőle, de ne add fel, később meglátod lesz eredménye. Az anyanyelvét is 1-2 évig „csak” hallgatja, mire megszólal rajta, mégsem gondoljuk úgy, hogy hiábavaló lenne hozzá beszélni.

Arra biztatlak, hogy beszélj gyermekedhez bátran annyit, amennyi mindkettőtöknek jólesik! Ha valamiben nem vagy biztos, akkor pedig nézz utána, kérdezz nyugodtan! Én sem vagyok annak a híve, hogy hülyeséget tanítsunk gyermekünknek, mert ha valamivel nem vagyok tisztában én is utánanézek, mert tanítványaimon tapasztalom, hogy sokszor árthat a szülő azzal, ha tanítja gyermekét, esetleg hibásan. De én szeretném hangsúlyozni, hogy ne tanítsd (azzal ráér valóban az iskolában), én arra ösztönözlek, hogy játssz vele minél többet, és ha teheted ,akkor tedd meg ezt angolul is! 🙂

Ha szeretnél naponta friss ötleteket és tanácsokat kapni a játékos angolozáshoz, akkor kövess a Facebook oldalon is!

Örömteli és sikeres perceket kívánok, mind magyarul mind angolul! 🙂

Forrás:

Mérei-Binét: Gyermeklélektan (Bp., 1997.)

Cole: Fejlődéslélektan (Bp., 2003.)